Újabb lasszót igyekeznek rádobni az adózástól berzenkedő multinacionális cégekre. Ezúttal az Egyesült Királyságban álltak elő egyfajta különadóval, amely olyannyira ezekre a vállalatokra van kitalálva, hogy a köznyelvben máris Google-adóként emlegetik. Nagy kérdés, hogy mindez a gyakorlatban jelent-e majd bármi változást.

25 százalék

A brit kincstár kancellárja tegnap jelentette be, hogy 2015 áprilisától új, a külföldre menekített profit 25 százalékának megfelelő mértékű adót vetnek ki azokra a vállalkozásokra, amelyek a különböző nemzetek adózási jogszabályait kihasználva kibújnak az arányos mértékű közteherviselés alól abban az országban, ahol a szolgáltatásokat ténylegesen igénybe vették. Bár az új adóformánál nincsenek nevek említve, de ez egyértelműen azokra a multinacionális, zömében, de nem kizárólag informatikai cégekre vonatkozik, akik előszeretettel élnek az adóoptimalizálás extrém változatával.

Bár a törvényt máris Google-adóként hívják, a keresőóriás mellett számtalan másik vállalat, így például a Facebook és az Apple is nagy kedvel bujkál az adózási kiskapuk között. A közösségi oldal a hírek szerint tavaly 50 millió dolláros forgalmat hozott össze az Egyesült Királyságban, ám ténylegesen mindössze 3 ezer fontnyi adót fizetett. Az Apple-t tavaly még az amerikai szenátus elé is citálták, mert egy albizottsági vizsgálatból pedig kiderült, hogy csak 2011-ben és 2012-ben összesen 12,5 milliárd dollár társasági adó alól mentesült azzal, hogy nem az USA-ban, hanem ír "gyűjtőcégekben" könyveli el bevételei tetemes részét.

Trükkös ír manók

Az említett vizsgálati anyagból olvasható ki az is, hogy az amúgy sem túl komoly (12,5 százalékos) társaságiadó-kulccsal operáló Írország az Apple számára 2 százalék alatti adóterhet biztosít. Már ha egyáltalán van miből adózni. Mert például az 1980-ban, Corkban bejegyzett Apple Operations International (AOI) ilyesmit nem nagyon csinál. A pénzbegyűjtőként funkcionáló csontvázcégnek soha nem volt saját alkalmazottja, három vezetője közül kettő kaliforniai és mindegyikük Apple-dolgozó. Az anyavállalat 2009-től 2011-ig terjedő időszakban keletkezett profitjának 30 százalékát "előállító" AOI viszont egyáltalán nem fizet nyereséget terhelő adót.

Ezt a bámulatos trükköt az ír adórendszer sutasága miatt játszhatja meg. Az ottani szabályozás szerint ugyanis a cégnek akkor kell írországban társasági adót fizetnie, ha ottani cégek, személyek "tulajdonolják vagy irányítják". Ezen feltételek egyike sem áll fenn az AOI-nál, amelynek profitja után természetesen a vállalkozást birtokló Apple-nek sem kell adóznia az USA-ban, hiszen az AOI székhelye nem ott van.

Egy másik, cégek által igen kedvelt módszer a dupla írként emlegetett trükk. Ehhez két ír és egy jellemzőan holland vállalatra van szükség, amelyek egymás között addig és olyan tételként számlázzák tovább a bevételeket, amíg az végül az adóparadicsomként funkcionáló Bermudán adózik, pontosabban nem adózik.

Eddig, és ne tovább! (maximum még öt évig)

A britek lépése mindenképpen üdvözlendő, hiszen az ilyen szintű adóelkerülés rontja a versenyt azzal, hogy miközben a helyi vállalkozásokon mindent bevasal az állam, addig a multik az adózsonglőrködéssel jogosulatlan előnyhöz jutnak. Az viszont kérdéses, hogy miként lehet a terveket a gyakorlatban megvalósítani, hiszen a Google és a többiek jogászai, könyvelői minden bizonnyal már most javában dolgoznak az új szabályozás "gyenge pontjainak" feltérképezésén.

Mindenesetre egy belengetett EU-vizsgálat után az írek végre léptek, és jövőre már nem lehet ennyire könnyen megúszni a társasági adó megfizetését. A probléma csak annyi, hogy a már működő cégek 2020-ig haladékot kaptak, azaz öt éven keresztül elvileg minden mehet úgy, ahogy eddig.

Ugyanakkor előbb is vége lehet az aranyéletnek, ha a G20-ak és az OECD által szorgalmazott kezdeményezést sikerül gyorsan és hatékonyan konkrét, közös lépésekké formálni. Az úgynevezett BEPS-akcióterv az adóparadicsomok felszámolását, a világszinten kiegyensúlyozatlan adóterhelések nagyobb összhangba hozását igyekszik elérni. A BEPS konkrét megvalósításáról most szeptemberben a G20-ak találkozóján is tárgyaltak, de a későbbiekben is várhatók újabb egyeztetések. Az intézkedések nem csak Írország, de hazánk adózási jogszabályaira is hatással lesznek.