Írország nem csak azért vonzó helyszín az adatközpontok üzemeltetőinek, mert Magyarország és Bulgária után ott alkalmazzák a legalacsonyabb társasági adókulcsot az EU-ban, hanem azért is, mert az Európát Amerikával összekötő transzatlanti kábelek csomópontjának számít. A The Register beszámolója szerint azonban a szerverek magas energiaszükséglete mára problémákat okoz az áramellátásban, nem beszélve arról, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó vállalásokat sem könnyíti meg a fosszilis tüzelőanyagokra utalt országban.
A lap az ír statisztikai hivatal legfrissebb adatait idézi, amelyek értelmében tavaly már a nagy adatközpontok voltak felelősek az ottani villamosenergia-fogyasztás 21 százalékáért, szemben a 2015-ös 5 százalékkal. A területét és népességét tekintve is Magyarországhoz hasonlítható Írországban pillanatnyilag 82 ilyen létesítmény működik, 14 másik áll építés alatt, és további 40 szerezte meg a tervezéshez szükséges engedélyeket. Közben a fogyasztásuk az előző évben már meghaladta az összes mérőórával rendelkező városi háztartásét, a vidéki háztartásokénak pedig több mint a duplájára rúg.
Ez még messze nem a vége
Abszolút mennyiségét tekintve az íroszági adatközpontok energiaigénye 473 százalékos növekedést produkált a fenti időszakban, a generatív mesterséges intelligencia pedig még tovább növeli a keresletet az általuk nyújtott szolgáltatások iránt. A globális előrejelzések néhány éven belül a szerverek fogyasztásának duplázódását vetítik előre, Írországra nézve pedig azt jósolják, hogy 2026-ra már a teljes áramellátásuk 32 százaléka ezeket az intézményeket fogja kiszolgálni. A The Register szerint egyébként a briteknél még durvább növekedésre számítanak, igaz, alacsonyabb induló rátával.
A cikkben egy ingatlankereskedelmi cég július eleji jelentéséti is idézi, ami a világon mindenhol a megfelelő új földterületek hiányát és az áramellátást jelöli meg fő problémaként az adatközponti ágazat fejlesztéseiben, és ezt különösen érvényesnek tartja Európára nézve. Ahogy nemrég írtuk, külön kihívást jelent a mesterségesintelligencia-modellek energiaéhsége is: ennek köszönhetően a Google környezeti terhelése például csaknem másfélszeresére nőtt az elmúlt öt évben. Arról, hogy az érintett piaci szereplők hogyan ötletelnek a helyzet megoldásán, ebben a cikkünkben számoltunk be bővebben.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak