Egyre nagyobb kihívás az adatközpontok energiaigényének kielégítése. Legutóbb a Google fenntarthatósági jelentése mutatta meg: a hyperscale szolgáltatók környezetterhelése erőfeszítéseik ellenére dinamikusan nő. Korábban hasonló derült ki a Microsoft jelentéséből is. A romló mutatók jórészt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kapacitásigények növekedésének köszönhetők.
Az érintett cégek, élünkön az Nvidiával pedig ötletelnek, hogyan lehetne a helyzeten javítani. A csipfejlesztő a közelmúltban tett javaslatot új hatékonysági mutató bevezetésére, ami nemcsak a tisztán látásban segítene, hanem abban is, hogy milyen irányba kell fejleszteni az adatközponti technológiákat.
Most szintén az Nvidiától származik egy újabb ötlet: telepítsék az MI modellek tanítására használt adatközpontokat a semmi közepére, ahol van olcsó – és jellemzően megújuló (víz, szél, nap) – energia, ám annak jelentős részét nem használják ki.
Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang június elején, a tajpeji Computexen beszélt arról, hogy rövid távon ez lehet a megoldás. Szerinte globálisan elegendő lenne az energia az MI-infrastruktúra ellátáshoz, csak az nem a sűrűn lakott régiókban található. Igaz, hogy ezek a források távol esnek a felhasználás helyétől, ám például a modellek betanításánál egyáltalán nem kritikus paraméter a késleltetés, így a távolság sem kulcskérdés.
Huang feltalálta a spanyolviaszt – vagy mégsem?
Maga a koncepció csak részben új. Az adatközpont-építési láz korai szakaszában is hasonló módon gondolkodtak a hyperscale szolgáltatók, bár kétségtelenül más léptékben. Így vált az USA északnyugati részén a Columbia folyó völgye fontos adatközpont-centrummá. A folyóra épített vízierőművek korábban az alumíniumipart szolgálták ki, ám amikor az alumíniumnak leáldozott, az erőmű-kapacitások fölöslegessé váltak. Ráadásul ezek az adatközpontok nem is voltak drámaian messze a nyugati parti felhasználóktól.
Az ilyen helyszínek azonban fogyóban vannak, így még távolabbi helyeket kell találni, ami architekturális módosításokat is igényel, mondta Ed Anderson, a Gartner alelnöke a The Registernek. A funkciókat jobban szét kell választani. A felhasználókat közvetlenül kiszolgáló elemeket (chatbot, szöveg- és képgeneráló rendszerek stb.) a felhasználás helyéhez közel kell helyezni, mert azokhoz alacsony késleltetés kell, minden mást pedig az olcsó és megújuló energiaforrások mellé.
Hasonló koncepciót akar megvalósítani Kína, ahol az adatközponti infrastruktúra fejlesztésének egyik nagy kihívása az energiaellátás. Erre reagál Peking "keleti adatok – nyugati számítási kapacitás" terve. Az adatok maradnának a sűrűn lakott, fejlett tengerparti részen, az energiaigényes számítási kapacitást pedig beköltöztetnék az ország ritkán lakott nyugati részébe, ahol bőséggel áll rendelkezésre szabad terület és vízenergia.
Az energiaszállítás problémája
Felvetődhet: nem lenne egyszerűbb az energiát szállítani? Bár vannak ilyen ambiczus tervek – a magyar kormány például 2022-ben írt alá Azerbajdzsánnal Georgiával és Romániával egy zöldáram-import megállapodást, amely szerint részben tenger alatti vezetéken érkezne a Kaukázus térségéből az áram –, energetikai szakértők szerint az ilyen hosszú vezetékek kiépítése túl drága, és jelentős a szállítási veszteség is.
Az is jogos kérdés, hogy miért a vízenergiát emlegetik a legtöbb szakértő az adatközpontokkal kapcsolatban. A szél- és napenergiánál – utóbbi Magyarországon is előtérbe került – a tárolás a probléma. Az adaközpont 24/7-es működéséhez folyamatos energiaellátás kell. Tehát óriási akkumulátorkapacitásokat kellene építeni minden ilyen létesítmény mellé.
Emiatt talán a vízenergia a legjobb alternatíva, ebből viszont főleg ritkán lakott területeken található bőséges és olcsó forrás.
Persze ez sem fekete-fehér. Lakott területektől távol építeni adatközpontot nehéz: nincs megfelelő infrastruktúra, építőanyag, munkaerő... Utóbbi nemcsak az építéshez kell, hanem később az üzemeltetéshez is. Egy ausztrál szolgáltató például a közelmúltban a kontinensnyi ország északnyugati csücskében, Port Hedlandben (Perth-től kb. 1600 km-re északra) kezdett fejlesztésekbe, mert ott olcsó energiához jut. A szakemberhiány azonban folyamatos problémát okoz a cégnek.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak