"Harminc-negyven éve ugyanazt csináljuk, és mindig találunk hozzá valamilyen jól hangzó buzzwordöt, amivel a menedzsmentnek el lehet adni. De voltaképpen mindig ugyanarról van szó: értünk a technológiához, és próbálunk azzal üzleti értéket teremteni" – mondta előadásában Néz Péter, az IFUA Horváth&Partners tanácsadója. A mondat jó összefoglalását adja a VISZ idei nyárindító konferenciájának, amelynek fő témája az adatvezérelt működés volt.

A digitalizációban rejlő lehetőségek

Fritsch Róber VISZ-elnök rövid köszöntője után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, dr. Windisch László előadásában arról beszélt, hogyan segítheti a digitális transzformáció és az adatalapú működés a költségvetési pénzek felhasználásának hatékony ellenőrzését. Windisch szerint az állam érzékeli a digitalizációban rejlő lehetőségeket: 2020-23 között több mint 3 ezer milliárd forintot költött informatikai fejlesztésekre. Az állami szervezeteknél a bérköltség után a második legnagyobb kiadást az informatika jelenti.

Mint mondta, az ÁSZ-nál nagy sebességgel halad az átállás az adatalapú működésre Fejérvári Levente informatikai vezető irányításával. A cél, hogy a jövőben egyszerre érvényesüljön a költségvetési források felhasználásának három fő vizsgálati szempontja. Míg korábban az ellenőrzések elsősorban a felhasználás szabályszerűségére koncentráltak, számos adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy egyenlő súllyal érvényesüljön célszerűségének és eredményességének vizsgálata is.

Ezzel párhuzamosan átalakul az ellenőrzés folyamata, amelynek első fázisa lényegében egy kockázatelemzés. Maga a vizsgálat pedig már a kockázatelemzés eredményei alapján zajlik. Ehhez értelemszerűen szükség van iparági ismeretekre: az ÁSZ ezért felállított öt igazgatóságot, majd ágazati kompetenciaközpontokat hozott létre, ahol a szükséges tudás koncentrálódik. "Csakis ágazati ismeretek birtokában lehet megítélni ugyanis, hogy adott szervezet eredményesen és célszerűen használta-e a forrásokat" – mondta Windisch László.

Bár az ÁSZ alapvetően auditálást végez, azaz múltbeli adatok alapján folytat vizsgálatokat (ex-post dolgozik), az adatalapúság lehetővé teszi, hogy az ellenőrzés felől a felügyelet irányába mozduljon el, hasonlóan ahhoz, ahogy a bankok felügyelete történik. Többek között az online számlázási folyamatokra (NAV) és a Magyar Államkincsárban keletkező pénzforgalmi adatokra alapozva építenek olyan kockázatkezelő, monitorozó rendszert, amely képes valós időben kiszűrni gyanús folyamatokat.

Mint az ÁSZ elnöke mondta, az egész világ ebbe az irányba halad a közpénzek ellenőrzésében. Ehhez már épül a szükséges infrastruktúra (pl. adatbázisok, analitikai eszközök stb.), illetve ehhez igazítják az eljárásrendet is.

Energikus vagyon

Dr. Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára, az energetikai adatvagyonban rejlő lehetőségeket mutatta be a megújuló források előtérbe kerülése tükrében. Mint mondta, a kérdés azért is különösen aktuális, mert az energetikai szektor óriási robbanás előtt áll: változnak az energiafogyasztási szokásaink, másrészt az energetika, amely korábban csak korlátozottabban használt IKT megoldásokat, kezdi felfedezni magának a területet.

Az egyik meghatározó trend a megújulók megjelenése és folyamatosan növekvő aránya, melynek nyomán "kistermelők" is egyre nagyobb arányban jelennek meg a piacon. Korábban volt néhány nagy termelő, ahonnan az elosztó hálózatnak el kellett juttatnia az energiát a végfelhasználás helyéig. A megújuló energiát termelők megjelenése azonban alapjaiban változtatott a helyzeten: a megújuló források ugyanis az időjárásfüggő jellegük miatt sokkal kiszámíthatatlanabbak, a kiserőművek megjelenésével pedig részben megváltozik a hálózat szerepe is, hiszen a fogyasztó irányából is érkezhet áram. Ennek a forgalomnak a vezérlésére a hagyományos mérési módszerek önmagukban már nem elegendőek.

2024-ben már több mint 6000 MW-nyi naperőmű működik az országban, ebből a mintegy 270 ezer háztartási kiserőmű összkapacitása 2400 MW. Ez nagy bizonytalansági tényezőt hoz a rendszerbe, ami amiatt is növekszik, hogy ennek a kapacitásnak a jelentős részét nem is mérjük, így a termelés kevéssé szabályozható. A megoldáshoz a jelenleginél jóval több adatra van szükség, különösen annak függvényében, hogy a kormány az évtized végére már 12 gigawattnyi napelemes kapacitással számol.

A gyűjtendő és elemzendő adatok körét a termelőknél, az elosztóknál, a kereskedőknél és a fogyasztóknál (aki egyben termelő is lehet) egyaránt bővíteni kell, mert csak így lehet például dinamikusan, a mindenkori igények függvényében szabályozni a kiserőművek termelését.

Ebben hozhat újat az informatika. Az Energiaügyi Minisztérium tavaly állította fel a Független Energetikai Adatközpontot (FEAK). A tervek szerint a jövőben itt tárolják majd egységes adatbázisban az összes fogyasztásmérő (hagyományos és okosmérő) adatát, az összes inverteradatot, valamint a hálózatra vonatkozó egyéb adatokat. Ennek az adattömegnek a tudatosabb felhasználása az állami döntéshozást és az energetikai piac szereplőit is segíti.

Fenntarthatóság más nézőpontból

A blokkot Néz Péter zárta. Ahogy előadásának címe (Is Sustainability the new Digital?) is utalt rá, a szakember arra kereste a választ, hogy lehet-e üzleti érték a fenntarthatóság? Mint mondta, a vállalatok voltaképpen egy dolgot vártak a technológiától: olcsóbb, de hatékonyabb működést. Ezt címkézték olykor szolgáltatásorinentált architektúrának, digitális transzformációnak és így tovább.

A fenntarthatóság azonban Néz szerint valóban valami újat hoz. Míg eddig jobbára egyfajta reportinggal volt egyenértékű: mekkora a költsége annak kibocsátás szempontjából, ami az üzleti oldalon történik? Ha azonban valóban következetesen végiggondoljuk a fenntarthatóság követelményeit, akkor sokkal tudatosabbá és célzottabbá válnak a beszerzések ("a nagyobb szerver többet is eszik"), a business case-eknél beárazódnak a költségekbe a fenntarthatósági szempontok, az eszközök életciklusánál figyelembe vesszük a selejtezés-megsemmisítés költségeit és így tovább.

Bár a technológia nem csodaszer a fenntarthatóságra, az IT képes új utakat mutatni, ami akár az üzleti modellre is hatással lehet. Azaz üzleti lehetőségként is érdemes vizsgálni.