A PUE már kevés, hiszen a hasznos teljesítményről nem mond semmit, csupán az energiafelhasználásra koncentrál.

Új mérőszámra van szükség ahhoz, hogy tovább javuljon az adatközpontok energiahatékonysága, írja a héten publikált blogposztjában Jeremy Rodriguez, az Nvidia adatközpont-mérnöki részlegének vezetője. A szakember szerint a világszerte általánosan elfogadott mérőszám, a PUE, azaz a Power Usage Effectiveness kiszolgálta az idejét, és nagyjából két évtized után nyugdíjazni kellene. Véleményével nincs egyedül: egyre több szakértő, köztük a Rodriguez által is idézett Christian Belady, a PUE kidolgozója, is erre hívja fel a figyelmet. Az Nvidia javaslatát a mesterséges intelligencia fokozott energiaigénye teszi időszerűvé.

A PUE egy meglehetősen egyszerű hatékonysági mérőszám. Azt írja le, hogy az adatközpontok teljes energiafagyasztásából mennyi megy számítási feladatokra, tárolásra és a hálózati berendezésekre, és mennyit használ fel maga a létesítmény pl. hűtésre. Azaz PUE = a létesítmény teljes energiafelhasználása / IT-berendezések energiafelhasználása. Minél közelebb van a hányados az 1,0-hoz, annál hatékonyabb a létesítmény. Ebből könnyen kalkulálható, hogy ahol sokat kell hűteni, ott rosszabb az adatközpontok energiahatékonysága, ahol kevesebbet, pl. az északi országokban, ott jobb.

Nem az a lényeg, hogy mennyit, hanem hogy mire

Rodriguez egy egyszerű hasonlattal világítja meg, miért elavult mérőszám a PUE, amely hosszú ideig segítette a számítástechnikai infrastruktúra hatékonyságának javítását: olyan, mintha egy autó (robbanó)motorjának hatékonyságát csupán az általa felhasznált üzemanyag mennyiségével mérnénk, és figyelmen kívül hagynánk a megtett út hosszát.

Lefordítva az adatközpontokra: azt kellene mérni, hogy egy létesítmény milyen hatékonyan képes a wattokat hasznos munkává alakítani. A PUE erre nem alkalmas, hiszen jónak mutatja egy olyan adatközpont energiahatékonyságát is, ami amúgy olyan szerverekkel van tele, melyek rosszul alakítják át a wattokat pl. FLOPS-okká (FLoating point Operations Per Second).

Az ötlet nem új. Rodriguez is idéz egy 2017-es tanulmányt, amelyben a szerzők további mérőszámok figyelembevételét javasolják, köztük olyanokat, mint a vízfelhasználásra vagy a biztonsággal kapcsolatos költségekre vonatkozóakat. Ezek azonban alapvetően a PUE logikájára épülnek.

Az Nvidia-igazgató szerint viszont inkább olyan irányba kellene elvinni a mérést, mint amilyen logikával a MIPS (millió utasítás per másodperc) vagy a fentebb már említett FLOPS működik. A szuperszámítógépeket a fenntarthatóság szempontjából kétévente értékelő Green500 például FLOPS/watt érték alapján állít fel rangsort.

Az Nvidia azonban ennél is tovább menne. Rodriguez szerint ma már valamilyen alkalmazásspecifikus benchmarkra lenne szükség. A FLOPS/watt ugyan jó irány, de ez a mérőszám nem sokat mond például bizonyos MI-feladatok végrehajtásának hatékonyságáról. Idézi Christian Beladyt, aki szerint az adatközponthatékonyság-mérés Szent Grálja egy olyan teljesítménymérő lenne, amely képes lenne munkaterhelés szerint szegmentálva mérni.

Egyhamar nem lesz belőle szabvány

Az Nvidia már próbálkozott is ilyen mérőszám megalkotásával. De épp ezek a kísérletek világítanak rá a megközelítésben rejlő problémákra. A cég ugyanis olyan mérőszámokkal operál, melyek a legújabb generációs adatközponti GPU-i energiahatékonysági előnyeit domborítja ki – MI-feladatoknál. Ezek azonban a tudományos számításokban használatos ún. dupla pontosságú lebegőpontos munkaterhelésekről semmit sem mondanak.

A kérdés egyre többeket foglalkoztat. A tavaly novemberi szuperszámítógépes világtalálkozó, az SC23 konferencia egyik kiemelt témája volt például, hogy építhető-e fenntartható szuperszámítógép. Emellett az érintett vállalatok intenzíven kutatják a zöld energia felhasználásának lehetőségeit. A Microsoft kisméretű moduláris reaktorokra építené adatközpontjait, de ide sorolható a német windCORES néven futó projekt is.

Cloud & big data

Robotok támadása: már az autókereskedők sincsenek biztonságban

A hamarosan itthon is kapható kínai Chery modelljeit egyes szalonokban már hosszúhajú szőke nőt imitáló robotok próbálják rásózni az érdeklődőkre.
 
Hirdetés

Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?

A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.

Azok a vállalatok, amelyek gyorsabban, intelligensebben és empatikusabban tudnak reagálni ügyfeleik kérdéseire, összességében értékesebb, hosszabb távú kapcsolatokat építhetnek ki.

CIO KUTATÁS

AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE

Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?

Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!

Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.