Bár a megújuló energia a jövő, kiszámíthatatlansága egyelőre komoly zavarokat okozhat az energiahálózatban. A megújuló kapacitások kiépítésében élen járó Németország esete sem tisztán sikertörténet. Probléma például, hogy a szélenergiát főleg az ország északi és észak-nyugati részén termelik meg, és korlátozottak a szállítási kapacitások a déli tartományok irányába.

Míg a gyártóüzemeknek helybe kell vinni a energiát, addig az IT-ban más a helyzet: elég az adatot szállítani; erre épül a cloud computing is. Az adatközpontokhoz infrastruktúraelemeket gyártó Rittal és a zöld energiamegoldásokat fejlesztő és üzemeltető WestfalenWind IT-részlege ezért azt találta ki, hogy a megtermelt áramot a megtermelése helyén használja fel, mégpedig úgy, hogy magába a szélturbinába építi bele az adatközponti elemeket. Ez lett a windCORES művésznéven futó klímasemleges adatközpont, amiben a fejlesztők főleg a mesterséges intelligencia megoldások óriási kapacitásigényei miatt látnak komoly piaci lehetőséget.

A WestfalenWind a Dortmundtól mintegy száz kilométerre fekvő Paderborn környékén lévő szélerőműparkot választotta kísérleti terepnek. Az ottani windCORES adatközpontok egyik nagy előnye, hogy gyakran olyan többletkapacitásokat használnak fel, melyek egyébként elvesznének.

Ilyen módon az ottani adatközponti egység energiaellátásának számlája a hagyományos központokénak akár töredéke is lehet. Az energia azért is olcsóbb, mert nem kell szállítani, ezért nem kell hálózati díjakat sem fizetni.

Könnyen belátható, hogy az elképzelésnek van egy gyenge pontja: a szélcsend. Ezt egyelőre a legfapadosabban oldotta meg a két cég: kiépítettek két tartalék hálózatot, amelyen keresztül stabil áramellátást biztosíthatnak szélcsend esetén is. Egyelőre tehát szó sincs smart gridekről, sem olyan elosztott rendszerekről, amelyekben az egységek rugalmasan veszik át egymástól a feladatokat, ha valamelyik egység kiesik.

A költségelőny azonban az energetikai cég szerint így is jelentős. Fiete Dubberke, a WestfalenWind IT-üzletágának vezetője azt állította a Computerwochénak, hogy a windCORES egységek több mint 90 százalékban szélenergiát használnak, de a konstrukciónak más területeken is vannak pozitív hatásai, például hogy egy amúgy is meglévő infrastruktúrát (pl. épület) használ. Egy szélturbinában akár 50 racket is be lehet építeni minden szükséges kiegészítővel (hűtés, tartalék áramellátás, felügyelet stb.).

Most kezdik belakni a bérlők

A két cég ötlete azonban még ebben a "fapados" formában is életképes lehet, különösen a generatív mesterséges intelligenciát fejlesztő és/vagy használó cégeknek. Egyes elemzők szerint ugyanis a generatív MI energiaigénye a következő öt évben megtízszereződhet.

A projektet a partnerek már 2018-ben elindították, ám a komolyabb bérlők csak azután kezdtek beköltözni, miután megoldották a windCORES skálázhatóságát. Állítólag használja streamingszolgáltató és autógyártó egyaránt. Utóbbi kifejezetten a generatív MI-vel és az önvezetéssel kapcsolatos nagy számításigényű feladatokat telepítette oda.