Közel harmadával nőtt a 2020-as állapothoz képest a Microsoft emissziója, derül ki a cég közelmúltban közzétett fenntarthatósági jelentéséből. Bár a terjedelmes anyag (PDF) igyekszik a pozitívumokat hangsúlyozni, az világlik ki belőle, hogy a mesterséges intelligenciához szükséges infrastruktúra kiépítésére igencsak veszélyezteti a cég klímacéljait.
Pedig valóban vannak eredmények. Legfőképpen az, hogy miközben egymás után építi adatközpontjait, a Microsoft közvetlen és energiával kapcsolatos kibocsátása 6,3 százalékkal csökkent a 2020-as értékhez képest. Csakhogy az ellátási lánc kibocsátása – amely a cég teljes emissziójának túlnyomó részét adja – eközben 30,9 százalékkal nőtt. Így összességében nagyon csúnya a végeredmény: a teljes kibocsátás 29,1 százalékkal nagyobb, mint 2020-ban.
Az MI bekavart a szép célokba
A célok azonban továbbra is ambiciózusak. Az évtized végére lenulláznák a közvetlen CO2-kibocsátást, azaz csak zöld energiát használnának. "Vízpozitívvá" alakítanák az adatközpontokat, azaz több tiszta vizet juttatnának vissza a természetbe, mint amennyit felhasználnak (az adatközpontok extrém vízigényével többek között itt foglalkoztunk). Végül, de nem utolsósorban el kell érni a "zero waste" állapotot, amelynek egyik feltétele a körforgásos termelés kiépítése.
Ezeknek a pár éve lefektetett terveknek a megvalósíthatóságát azonban az MI berobbanása igencsak megkérdőjelezte. Jelenleg ugyanis a nagy szolgáltatók – a Microsoft mellett az Amazon és Google is, nem beszélve az emisszió szempontjából amúgy is problémás kínai felhőcégekről – egymással versengve építik ki az MI kiszolgálására képes infrastruktúrájukat, ami ráadásul az eddiginél nagyobb mennyiségű energiát és vizet igényel majd. Nem feltétlenül az egyre korszerűbb adatközpontok üzemeltetése, sokkal inkább azok felépítése. Egy új adatközponthoz ugyanis első körben acél és beton (cement) kell, melyek előállítása nagy kibocsátással jár, és ugyanez igaz, bár talán kisebb mértékben, a berendezésekre (kábelek, szerverek, hálózati eszközök, csipek stb.).
A Microsoft kibocsátásának eredete
(Kattintson a képre a nagyobb mérethez!)
Ez mindent megmagyaráz? A Microsoft kibocsátásának több mint 96 százalékát a vásárolt áruk és szolgáltatások, a beruházási javak, valamint az eladott termékek felhasználása adja ki (Forrás: Microsoft)
A növekvő energiaigény egyébként az országos hálózatokkal kapcsolatban is felvet kérdéseket. Képes lesz-e megbirkózni adott ország a nagyobb kereslettel, és van-e/lesz-e elegendő megújuló energia a technológia zöldebb működtetéséhez?
Megoldás-e az ellátási láncok átalakítása?
A Microsoft egyébként gyorsan megtalálta a probléma megoldását. Ha a beszállító növeli a kibocsátást, akkor őt kell rászorítani, hogy csökkentse azt. A héten bejelentette: bizonyos (közelebbről nem megnevezett) "nagy volumenű" beszállítóitól megköveteli, hogy 2030-ig 100 százalékban álljanak át szén-dioxid-mentes villamosenergia használatára. Kérdés, hogy ez kivitelezhető-e.
A cél megvalósíthatóságát mindenesetre anyagilag is segítené a cég: mintegy 10 milliárd dollárt szán a kanadai Brookfield eszközkezelő által támogatott megújulóenergia-projektek finanszírozására.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
a melléklet támogatója a Clico Hungary
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak