Amióta elindult az 5G-s hálózatok fejlesztése, a fél világ, pontosabban a fél nagyvállalati világ a campus networkökről, a privát 5G-s hálózatokról álmodik. A legszínesebb álmai egyelőre a hálózati eszközök gyártóinak, illetve – a frekvenciaszabályozás függvényében – a mobiloperátoroknak és a rendszerintegrátoroknak vannak, maguk a gyártóvállalatok óvatosabbak. Az azonban a szkeptikusoknak is nyilvánvaló: a gyártóvállalatoknak, logisztikai cégeknek, később az egészségügynek, közlekedésnek stb. óriási lehetőségeket nyújt az új kommunikációs szabvány. Végre értelmet nyerhetnek azok a már létező technológiák, melyek fejlődését, gyakorlati alkalmazásainak terjedését épp a kommunikációs háttér hiányosságai akadályozták.

Egy ideje Magyarországon is van olyan campus hálózat (igaz egyelőre valahol a 4G és 5G határán), amelynél lehet látni a lehetőségek gazdag tárát, és persze az átállás nehézségibe is bepillantást enged. Ahogy azt annak idején a Bitport is megírta, a BorgWarner turbófeltöltőket gyártó oroszlányi üzemében a T-k (úgyis mint a Magyar Telekom és a T-Systems) kiépítettek egy privát mobil hálózatot, a BorgWarner csapata pedig kitalálta, hogy hogyan lehetne az elméleti lehetőségeket nem csak gyakorlati, hanem ráadásul hasznos alkalmazássá transzformálni. Ha lehet mondani, ez az igazi digitalizációs transzformáció. A híradások a fejlesztésekről rendben megtörténtek, ahogy a PR-osztályok a marketingkommunikációs tervben meghatározták, és közel egy évvel a bejelentés után élőben is megmutatták a rendszer működését.

Még az sem volt triviális, mire érdemes használni

Ahogy az ilyen bemutatókon szokott volt lenni, a szállító T is elmondta a "legjobb, hozzájárul a digitalizációhoz, egyedülálló, csúcstechnológia, a magyar ipar fejlődése, elkötelezett stb." típusú győzelmi jelentést. Dicséretes módon azonban a vállalatot képviselő Lubor Zatko, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese, aki műszaki részletekkel is szolgált a telepítésről, valamint Gonda Gábor, a T-Systems vezérigazgatója, nem akarta ellopni a show-t Kertész Lászlótól, a BorgWarner Oroszlány Kft. régiós területekért is felelős IT business relationship managerétől, egyszerűbben: IT-vezetőjétől. Kertész alatt egyébként az üzemben mindössze egy háromfős IT-csapat dolgozik úgy, hogy közben a termelési folyamatok 70 százaléka automatizált!

Mint a bemutatóból kiderült, a kitalálásban és a megvalósításban is ők vállalták a nagyobb kockázatot. A campus hálózat bevezetése egy folyamatosan termelő egységben folyt, ahol egy "játszásiból" beállított rendszer nem akaszthatta meg a folyamatos gyártást.

Kertész a legnagyobb nehézséggel kezdte: meg kellett érteni egy új technológiát, és azt, hogy miként illeszthető szervesen a meglévő rendszerbe. Arról is meg kellett győződniük, hogy a privát mobilhálózat ugyanazt az adatbiztonságot és megbízhatóságot nyújtja, mint a meglévő belső hálózat. Termelő vállalatként ugyanis a BorgWarnernek az elsődleges szempont a termelésbiztonság és a hatékonyságjavítás.

És ha ez megvolt, jött a második nagy falat: milyen értelmes megoldásokat lehet találni a campus hálózat kihasználására? Olyan ötletekre volt szükség, mondta az IT-vezető, amit később tovább tudnak fejleszteni, azaz nem csak a pilotban használt néhány eszközhöz alkalmasak, hanem kiterjeszthetők más területekre is. Végül az önvezető targoncák, az ún. AVG-k (Automated Guidance Vehicle) üzemeltetésére esett a választás.

Sok próbálkozással járt a helyes út megtalálása. Kertész hangsúlyozta, még egy pilot esetében is kemény döntés volt olyan hálózatra bízni a termelési folyamat egy részét – jelen esetben az alkatrészek szállítását –, ami nem saját üzemeltetésű, sőt nincs is belső szakértelem az üzemeltetésre. Olyan hétköznapi problémákra kell gondolni, hogy a gyárba a beléptetést hosszas engedélyezési procedúra előzi meg. Ha probléma van a mobilhálózattal, akkor kell, hogy legyen a közelben megfelelő tudású szakember, akinek van belépési joga az üzemi területre, mesélte, miközben épp azt mutatta be, hogy a kb. két hónapja élesben üzemelő AVG mellett már legalább száz munkaállomást kötöttek a mobil campus hálózatra. Ha ez a hálózat megáll, minden megáll az üzemcsarnokban, mondta. Ennek lehetőségét azzal is csökkentették, hogy a partner telkó két-két külön rackszekrénybe telepített, nyolc-nyolc antennával működő bázisállomással fedte le a területet.

Apróságokon múlhat a siker

A demó amúgy nem volt látványos, de mint kiderült, nem is ez a lényeg, hanem a precizitás és a pontosság. Kertész egy mobil app felületén rákoppintott egy színes gombra, mire az alkatrészraktárból előbújt egy kb. 35-40 cm magas téglalap alakul plató, komótosan, de magabiztosan elgördült az egyik munkahelyig, ott bekúszott egy alkatrészdobozokat tartalmazó polc alá, felemelte, majd ugyanolyan komótosan, ahogy jött, hasznos terhével visszagurult a raktárba. Az AVG-hívó appot idővel szeretnék beletenni a termelő gépek programjába.
 

Közben láthattuk, amint a kijelölt szállítási útvonalakon a rutinos targoncások a robotnál kétszer gyorsabban és háromszor annyi rakománnyal rodeóztak, ügyesen véve a kanyarokat vontatmányaikkal. El tudom képzelni, mennyire örültek egy olyan konkurenciának, ami soha nem fárad el, soha nem veri le a kanyarokban a kitett terelőbólyákat, és még elsőbbséget is kell adni neki. Az AGV ugyanis egy előre betanított útvonalon halad, és ha akadályt észlel, akkor csupán megáll, de nem tér ki, és nem is hátrál meg. Valószínűleg komolyabb oktatást és a munkavégzési/munkavédelmi szabályok átalakítását is megkövetelte, hogy az AVG és a feketeöves targoncások zökkenőmentesen tudjanak együttműködni.

Az is kérdés, hol érdemes bevezetni az 5G-s campus hálózatot. Jelen pillanatban a BorgWarner gyárában egy optikai hálózat (ez a gerinchálózat), egy rézalapú hálózat, egy Wi-Fi hálózat és most már egy mobilhálózat is működik. A privát mobillal kiváltható a Wi-Fi (csak az eszközöket fel kell készíteni a mobilkommunikációra), és kiváltható a rézalapú vezetékes hálózat is. És ha nincs vezetékezés, rugalmasabban lehet az igényekhez alakítani a gyártósort. Márpedig kisebb-nagyobb átrendezésre gyakran kerül sor a termékváltások miatt, mondta az IT-vezető.

A pénzügyi előnyök igazából a zöldmezős beruházásoknál jelentkeznek, ott azonban akár 30-40 százalékos megtakarítást is el lehet érni, vélte Kertész. A megtakarítást nem csak az adja, hogy nem kell kiépíteni a rézalapú hálózatot és a Wi-Fi-t, hanem az is, hogy egyszerűsödik az alkalmazott technológia.

A gyárlátogatás végére az is kiderült, miért csak háromfős a BorgWarner IT-ja Oroszlányban. Az ott dolgozóknak a feladata ugyanis csak annyi, hogy a helyben elvégzendő feladatokat (géptelepítés, alkatrészcsere stb.) elvégezzék. Minden mást a globális IT-csapat végez távolról: az egyik ország csapata fejleszt, a másiké desktopokat üzemeltet, a harmadiké felel az SAP rendszerekért és így tovább.

Azaz az oroszlányi trióra biztosan sok feladat hárult, de a kivitelezés voltaképpen egy nemzetközi csapatmunka volt Kertész László felügyeletével.