Nasdaq vagy LSE? Ez itt a kérdés – legfőképpen a briteknek: az Egyesült Királyság technológiai iparának ékkövéért brit miniszterelnökök kuncsorognak a SoftBanknál. Szeretnék elérni, hogy a globális csippiac egyre fontosabb szereplőjének részvényeivel a londoni tőzsdén (LSE, London Stock Exchange) kereskedjenek.

Amióta a hatóságok megtorpedózták, hogy az Arm az Nvidia tulajdonába kerüljön, tudható, hogy a SoftBank mihamarabb tőzsdére akarja vinni a vállalatot. És mivel befektető cég portfóliójának értéke látványosan összezsugorodott, a helyszínt kiválasztásában Son Masayoshiék döntési mátrixa meglehetősen egyszerűvé vált: oda vinnék, ahol többet kereshetnek.

Egy biztos: a SoftBank eltökélt, hogy 2023-ban tőzsdére viszi a néhány éve 32 milliárd dollárért felvásárolt – és a londoni tőzsdéről akkor kivezetett – céget. A helyszínről azonban egyelőre csak diplomatikusan mondták a semmit: minden lehetséges helyszínt megvizsgálnak. A tulajdonos ezt a kérdést tavaly nyár óta lebegteti.

A Nikkei elemzése szerint az IPO legkorábbi lehetséges időpontja április, bár az eredeti tervben végső dátumként 2023 márciusa volt megjelölve, nyertese pedig (természetesen a SoftBank mellett) a Nasdaq lesz.

A "kolbász és korbács" taktika

Csakhogy a helyzet közel sem ilyen egyszerű. Az Arm fejlesztései ugyanis stratégiai technológiákká váltak. Amellett, hogy minden, a világon eladott tíz okostelefonból kilencben Arm-alapú csip van, az adatközpontokban is egyre nagyobb a súlya, hogy más kulcsterületeket (mesterséges intelligencia, kiberbiztonság) ne is említsünk.

Az Arm az Egyesült Királyság stratégiai vállalatává vált. A tavalyi leépítések után is még mintegy háromezer magasan kvalifikált szakembert foglalkoztat, és jelentős részét adja a brit K+F-nek. De a legfontosabb, hogy a Brexit következményeivel küzdő brit gazdaság számára hatalmas presztízsveszteség lenne, ha az Arm, amelynek részvényeivel egykor az LSE-n kereskedtek, a Nasdaqot választaná a visszatérésre. Azaz egyfajta bizalmi szavazásként tekintenek rá.

Az amerikai tőzsdék előnye az LSE-vel szemben, hogy kereskedési volumenük nagy, ezért azokon a vállalatok könnyebben is jutnak forráshoz. A brit kormánynak azonban tavaly nyár óta van ellenajánlata. Egyrészt mentesítenék az Armot bizonyos bevezetési szabályok alól, másrészt segítenének befektetőket szerezni. Erről Boris Johnson kormánya tavaly nyáron kezdett egyeztetéseket a SoftBankkal. A tárgyalások nem vezettek eredményre: egyes fontos SoftBank-vezetők úgy vélték, nem előnyös egy londoni IPO. A sikertelenségben emellett szerepet játszhattak a Johnson körüli botrányok, valamint az is, hogy a brit kormányok az utóbbi időben nem mutatkoztak túl stabilnak: a Johnsont követő Liz Truss például mindössze 50 napot töltött a Downing Street 10-ben.

Kiszivárgott egy másik forgatókönyv is (meglehet, nyomásgyakorlás céljából szándékosan szivárogtatták): a Financial Times úgy értesült, hogy a kormány mérlegelte, hogy ki lehet-e kényszeríteni a 2021-ben elfogadott új nemzetbiztonsági és befektetési törvénnyel, hogy a SoftBank Londont válassza. Ezt azonban Johnson kormánya végül elvetette.

Truss utódja, az októberben kinevezett Rishi Sunak ismét hozzáfogott, hogy visszacsábítsa a vállalatot az LSE-re. Decemberben találkozott az Arm vezérigazgatójával, Rene Haasszal, valamint Sonnal is, de egyelőre nem tudni, született-e bármiféle egyezség.

A Financial Times elemzése szerint nagyon vonzó ajánlat kellene ahhoz, hogy a SoftBank Londont válassza. Ahhoz meg még vonzóbb, hogy vállalja egy kettős IPO (egyszerre vezetik be a Nasdaqra és az LSE-re) jelentős többletköltségeit.