A kínai piacfelügyeleti hatóság új monopóliumellenes irányelveket javasolt az online kereskedelmi, ételkiszállítási és utazási platformokra vonatkozóan, megcélozva az "algoritmusvezérelt ármanipuláció" rejtett kockázatait. A hétvégén közzétett tervezetben nagy hangsúlyt fektetnek azokra a kifinomult, gyakran átláthatatlan módszerekre, amelyekkel a jelentős piaci erővel rendelkező online szereplők technológiai eszközöket használnak a versenytársak kizárása és a fogyasztók érdekeinek károsítása – számolt be róla hétfői riportjában a South China Morning Post.

A dokumentum összesen nyolc olyan tényezőt azonosít, ami a kereskedőket kizárólagos szerződések aláírására kényszeríti, például az árakat és jutalékokat rögzítő, összehangolt algoritmusokat, és olyan gyakorlatokat is meghatároz, mint a túlzott támogatások vagy a kereskedők indokolatlan kizárása. A hatóság így azt is kifejezetten megtiltaná a domináns piaci jelenléttel rendelkező platformoknak, hogy az alkalmazás- vagy hálózati rétegben alkalmazzon intézkedéseket a tranzakciós partnerek blokkolására – olvasható az SCMP beszámolójában.

Automatizált diszkriminatív gyakorlatok

Az új szabályozás "célzott szűrést és dinamikus monitorozást" követelne meg az alapvető algoritmikus modellekre nézve, beleértve az árképző rendszereket, az ajánlási rendszereket vagy a rangsorolási és hirdetéselhelyezési stratégiákat is. Külön kiemelik a "diszkriminatív tervezés", a tisztességtelen tranzakciós gyakorlatok, a túlzott árkiigazítások és az "egységes árképzési promóciók" azonosításának szükségességét is, tekintettel arra, hogy a netes platformok ilyen algoritmusokat használnak a kereskedelmi műveletek, a forgalom és az árképzés irányításra.

A lap által idézett kormnyzati szakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az új big data- és MI-technológiák általános alkalmazásakor ezek a kockázatok különösen erősek, a monopóliumellenes intézkedések pedig nem az árverseny, hanem annak extrém torzulása ellen irányulnak. A cikkből egyébként kiderül, hogy az "algoritmizált ármanipuláció" ügyében a kínai internetes felügyeleti hatóság már korábban is indított vizsgálatokat, arra ösztönözve a piaci szereplőket, hogy kezeljék a visszhangkamrákat vagy a demográfiai csoportokat célzó diszkriminatív árképzés problémáit.

A szabályozás sehogyan sem egyszerű

Ide tartozik, hogy a kínai kormányzat a közelmúltban elkezdte szigorítani a mesterséges intelligenciával generált félretájékoztatásra vonatkozó szabályozást is, kitérve az álhírek létrehozására és terjesztésére, a pornográf vagy erőszakos képek létrehozására, mások megszemélyesítésére, a webes forgalom manipulálására, a bántalmazásra vagy az "online trollkodásra". Ahogy korábban írtuk, korábban már hoztak intézkedéseket az MI-vel készített, de címkézés nélkül közölt tartalmak ellen, előírva, hogy minden szintetikus adatot kifejezetten ilyenként kell azonosítani.

A Nikkei Asia ezzel kapcsolatban arról ír, hogy Kína mindezzel az Európai Unió által is képviselt vonalat erősíti a mesterséges intelligencia társadalmi következményeinek kezelésében azáltal, hogy közvetlenül a technológiai vállalatokra vonatkozó, átfogó szabályrendszert próbál alkalmazni. A visszaélések felelősségét így az MI-szolgáltatások felhasználóiról inkább a technológiát létrehozó és működtető vállalatokra helyezik, szemben az amerikai mintával vagy az általános szabályozatlansággal, amelynek következtében az ilyen tartalmak elárasztották az internetet.

Igaz, az EU a maga részéről éppen azzal küszködik, hogy egyszerűsítse saját javaslatait a mesterséges intelligencia szabályozására, javítva nem kifejezetten acélos versenyképességét az USA-val és Kínával szemben. Utóbbira pedig jellemző, hogy az Alibaba most bemutatott Qwen chatbotja, amielyre a ChatGPT vetélytársaként hivatkoznak, és ami "bárhol, bármikor válaszol bármilyen kérdésre", az érzékeny témákban a kínai kormányzat álláspontját visszhangozza, arra pedig hibaüzenetet dob, ha valaki arról érdeklődik, hogy mi történt 1989-ben a Tienanmen téren.