Egy napja még a The New York Times csak név nélkül nyilatkozókra hivatkozva írt arról, hogy a japán SoftBank várhatóan felvásárolja a brit ARM-ot. A cég, melynek központja Cambridge-ben található, mintegy 22 milliárd dollárt ért a múlt pénteki tőzsdezáráskor.
A Reuters viszont ma már tényként közli, hogy a japánok 24,3 milliárd fontot, mintegy 32,2 milliárd dollárt adnak a cégért. Ez lesz a SoftBank történetének egyik legnagyobb felvásárlása. A japán cég tudatosan készült a nagy felvásárlásra. Megvált többek között 10 milliárd dollárért egy jelentős részesedésétől az Alibabában, majd kb. egy hónapja eladta a Supercell nevű finn videojáték-fejlesztő cégben szerzett részesedését a kínai Tecentnek 8,6 milliárd dollárét. Mindkét ügylet már arra utalt, hogy a japánok valami nagy lépésre készülnek a piacon.
Évi 15 milliárd chip megér ennyit?
Az ARM-ért ajánlott felár tetemes: a SoftBank 17 fontot kínál részvényenként készpénzben a Cambridge Egyetem körül kialakult technológiai cégeket tömörítő ún. Cambridge Cluster (vagy más néven Silicon Fen) és a londoni tőzsde legértékesebb technológiai cégért. Az ARM nem gyárt, hanem csak tervez chipket, és bevételei licencértékesítésből származnak. Mivel már a kezdetektől a mobil irányába fordult, az általa kifejlesztett CPU-dizájn a mobil világban meghatározóvá vált.
Az ARM CPU-architektúráját használják a legjelentősebb mobilgyártók és a dolgok internete (IoT) felé induló cégek is. Emellett például a Qualcomm az ARM-technológiára építve egy ideje az adatközpontpiacot is támadja: igencsak ambiciózus terveket sző az Intel monopolhelyzetének megtörésére. De ARM-ügyfél többek között a Samsung, a Huawei és az Apple is.
A hagyományos chipgyártók – az Intel és az AMD – későn kaptak észbe, és nem is sikerült ledolgozniuk azt a hátrányt, amit a késlekedésük miatt gyűjtöttek be. Az Intel el is engedte ez a fejlesztési vonalat. Májusban bejelentett és 12 ezer dolgozó elbocsátásával járó átszervezésének egyik sarkalatos pontja ugyanis a mobil fejlesztések leállítása. Az AMD ellenben maga is gyárt ARM chipeket, igaz, nem mobilba, hanem szerverbe.
Tavaly az ARM-ügyfelek összesen mintegy 15 milliárd chipet szállítottak le. Ennek azonban csak mintegy fele ment különböző mobil eszközökbe. A többit részben IoT-eszközökben, részben szerverekben és más termékekben használták. A brit cég ügyfélköre ugyanis meglehetősen szerteágazó. A fent említetek mellett ott van az Applied Micro Circuits, a Cavium, a tavaly 37 milliárd dollárért az Avago birtokába került Broadcom, sőt az AMD is.
Ez kell a paradigmaváltáshoz
A mostani felvásárlásról a cég alapító-vezérigazgatója, Masayoshi Son, aki egyébként már a visszavonulását tervezi, azt mondta, hogy ez a vállalat legfontosabb akvizíciója, amely a vállalat jövőbeni növekedésének motorja lesz. A SoftBank ugyanis a most zajló technológiai paradigmaváltásra kíván koncentrálni, melynek egyik kulcsa a tárgyak internete és a mesterséges intelligencia, melynek az ARM technológiái révén a kulcsszereplője. (Az ARM májusban 350 millió dollárt fizetett egy szintén brit cégért, az Apical-ért, amely elsősorban az IoT területén hsaznosítható képelemzési technológiákat fejlesztett.)
Nem véletlen, hogy a japán vállalat nem csak a felárral, hanem egyéb vállalásokkal is vonzóvá akarja tenni az ajánlatát a Brexit miatt amúgy is bizonytalan helyzetű Nagy-Britanniában. Többek között azt hangoztatják, hogy a céget továbbra is brit központúnak képzelik el, és a jelenlegi négyezres létszámot akár meg is dupláznák. Az ARM alkalmazottainak többsége egyébként mérnök.
Az 1981-ben alapított SoftBank tavaly már a világ 62. legnagyobb cége volt. Sikerét nem utolsósorban jó menzetközi akvizíciós politikájának köszönhette. Szinte minden olyan – a technlógiai iaprhoz kötődő – üzletbe beszállt, ami jó jövedelmez. Beszállt az online fogadási üzletbe, a vezetékes internetszolgáltatásba, 2006-ban pedig a mobilpiacba is. 2006 tavaszán vette meg a Vodafone japán leányvállalatát, amit még abban az évben át is neveztek SoftBank Mobile-ra. 2012-ben léptek be az amerikai mobilpiacra, amikor 70 százalékos részesedését vásároltak a Sprint Nextelben. Befektetéseinek még magyar vonatkozása is van: 2010-ben jelentős részesedést vásároltak a Ustreamben.
Bár szakértők szerint a brit népszavazás döntése az EU-tagságról növelte a szigetország gazdasága körüli bizonytalanságot, az az ARM-ot kevésbé érinti. Egyrészt a licenceket dollárért értékesíti, így a font árfolyama sincs hatással a teljesítményére, másrészt bevételeinek mindössze 1 százaléka jön Nagy-Britanniából. A nagy ügyfelei Ázsiában és az Egyesült Államokban vannak: a bevételek több mint fele az előbbi, közel 40 százaléka pedig az utóbbi régióból érkezik.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak