Négy év múlva Kína lesz a világ második legnagyobb szerverpiaca, ezért a Qualcomm onnan próbálja megtörni az Intel uralmát a szerverbe gyártott chipek piacán. Ennek a piacnak jelenleg abszolút egyeduralkodója az Intel, messze 90 százalék fölött van a részesedése, a maradék néhány százalékon pedig lényegében az AMD, az IBM és az Oracle osztozik.
Rövid idő alatt átrendeződhet a piac
A kínaiak nagyon ráfeküdtek a félvezetőgyártásra annak a tavaly meghirdetett gazdasági fordulatnak a jegyében, melynek egyik fő célja, hogy a fejlett technológiában lépjen előre a világ ma már második legnagyobb gazdasága. Ezért is próbálták például felvásárolni a Micront, majd amikor látszott, hogy az ügyletet nem hagyja jóvá az amerikai kormányzat, más utat választottak. Az állami tulajdonú Tsinghua Unigroupba öntenek öt év alatt közel 50 milliárd dollárt, hogy felfuttassák a hazai chipgyártást.
A Qualcomm, amely jelenleg a világ harmadik legnagyobb félvezetőgyártója, így igencsak kapóra jött a távol-keleti országnak. A vállalat az amerikai cégeknél egyre általánosabbá váló utat követi: a dél-kínai Kujcsou tartományi kormányzattal hozott létre vegyesvállalatot, melyben a az amerikaiaknak 45 százalékos részesedése van. A kínai gyár lényegében az amerikai gyár termékvonalát viszi, bár távlatilag azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy egyes ügyfeleiknek testre szabott chipeket kínálnak majd.
Az eddig főleg a mobil chipekben jeleskedő céget két ok vezérelte: egyrészt az, hogy a piackutatók előrejelzései szerint 2020-ra Kína lesz a világ második legnagyobb szerverpiaca, másrészt az, hogy már jelenleg is ez a piac nő a leggyorsabban.
Az adatközpontokban van a pénz
A Qualcomm épp abban erős, amiben az Intel gyengébb: a mobil eszközökben szállított chipekben, a piac több mint felét tudhatja magáénak. Ugyanakkor – bár a PC-piac jó ideje gyengélkedik – a szerverekbe és a hagyományos PC-kbe (notebookok és desktop gépek) szánt processzorok piaca méretében még mindig közel dupláját teszik ki a mobil processzorok piacának. Ráadásul az adatközpontokban használt processzorokkal lényegesen jobban is lehet keresni.
A vállalat 2020-ra mintegy 15 milliárd dollár bevételt szeretne elérni ebből a piaci szegmensből, aminek több mint harmadát a kínai piacon szeretné realizálni.
Már 2014 novemberében meghirdették, hogy belépnek az ARM-os szerverpiacra, de a szerverekbe szánt processzoraik mintapéldányit csak tavaly októberben kezdték teríteni, bár azt még nem lehetett tudni, hogy a tényleges szállítások mikor kezdődnek meg. Már akkor rebesgették azt is, hogy a vállalat valamilyen módon belép a kínai piacra.
Az ARM-alapú szerverchipeknek egyik nagy előnye – ami ráadásul az adatközpontoknál egyre fontosabb szempont –, hogy kis fogyasztásúak, és ezáltal rendkívüli szerversűrűsáéget tesznek lehetővé. Elsősorban olyan feladatoknál előnyösek, ahol a feladatok végrehajtásának sebességét nem a számítási teljesítmény korlátozza. Gyakorlatilag minden olyan területen szóba jöhet az alkalmazások, ahol például nagyszámú konkurens feladatot kell kiszolgálni. Ilyen jellemzően a közösségi oldalak mögött dolgozó adatközpontok.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak