A magánfelhasználókhoz már talált csatornát, most pedig talán a kormányzati szektorba is eljut a Microsoft a Windows 10-zel. Yusuf Mehdi alelnök, aki idén nyártól többek között a Windows globális marketingjéért is felel, a Microsoft hivatalos blogján jelentette be, hogy újabb eredményeket értek el a Windows 10-zel Kínában: egy kínai állami céggel hoznak létre vegyesvállalatot a közszféra kiszolgálására.

Újabb engedményekre is szükség volt

Az egyelőre C&M Information Technologies ideiglenes néven futó vállalat, amelyben a kínai érdekeket az állami tulajdonú China Electronics Technology Group képviseli, egyelőre még vár a hatóságok jóváhagyására. A kínai partner cég egyébként kiterjed portfólióval rendelkezik, amelyben elég nagy hangsúlyt kapnak a katonai, például kibervédelmi jellegű fejlesztések.

A vegyesvállalat feladata kizárólag az állami szervek és kritikus infrastruktúrák kiszolgálása lesz. Ebben maximálisan érvényesülnek a kínai érdekek: a C&M kizárólag a kínai állam által jóváhagyott image-et értékesítheti, és minden olyan elemet bele kell építeni, amit a kínaiak kérnek, például az általuk meghatározott víruskeresőt.

A C&M lesz kormányzati irányban a licenckezelő, a cég biztosítja a terméktámogatást és a frissítéseket is. Emellett gyűjti a kormányzati visszajelzéseket is.

Az alelnök szükségét érezte annak, hogy külön hangsúlyozza: az operációs rendszer alapját adó technológiák tulajdonjoga továbbra is a Microsofté, de ahogy más esetben, most is lehetővé teszik más gyártóknak, hogy komponenseket fejlesszenek az operációs rendszerhez. A kínai kormányzati Windows 10 is megfelel a biztonsági és adatvédelmi standardoknak – írja –, ám gyorsan hozzáteszi, hogy a közszféra által alkalmazott megoldások eltérhetnek attól a technológiától, amit a magánszektornak és az egyéni felhasználóknak kínálnak. Ezt meg értse mindenki úgy, ahogy akarja.

Amikor szeptemberben a kínai elnök, Hszi Csin-ping (vagy Xi Jinping) az USA-ban járt, és találkozott a technológiai szektor több vezető személyiségével is, erősen fogadkozott, hogy Kína gyorsít a nyitási folyamatán, és reformokat is ígért. Egyébként a Microsoft épp a kínai elnök látogatására időzítette annak bejelentését, hogy megállapodott a Baiduval, hogy a kínai keresőóriás segítségével terjeszti a Windows 10-et Kínában. Cserébe a kínai verzióban az Edge nem a Microsoft saját keresőjét, a Binget, hanem a Baidu megoldását futtatja alapértelmezettként, aminek a kezdőoldal is a Baidué lesz. A Baidu emellett külön natív windowsos alkalmazásokat is készíthet, például keresőt vagy cloudos és térképes appokat is.

Rövid távon biztosan kifizetődő

Jól látható trend, hogy az IKT iparág globális szereplői nagyon komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ne maradjanak le a kínai piacról. Még a néhány éve nagy dérrel-dúrral (bár csak részlegesen) kivonuló Google is azon dolgozik, hogy valamilyen módon visszatérjen az 1,3 milliárdos lélekszámú, óriási piacot jelentő országba.

De nem csak a Google látja ott a növekedés lehetőségét. Friss hír, hogy az Apple és a Samsung egymással is csatázik, hogy még jobban megvessék lábukat a kínai mobilfizetési piacon. Az IBM októberben jelentette be, hogy a Bluemix platform elérhető lesz Kínában, és ennek érdekében a Nagy Kék még ahhoz is hajlandó volt hozzájárulni, hogy hozzáférést ad bizonyos szoftverei kódjához a kínai kormányzatnak.

A Dell befektetésekkel próbálkozik. Szeptemberben jelentették be, hogy öt év alatt 125 milliárdot fektetnének be az országban. Erősítenék a k+f tevékenységüket, beszállnának a tavasszal meghirdetett Internet+ startégia megvalósításába, emellett többek között felhőszolgáltatást is indítanak kínai partnercéggel karöltve. Az Intel a Huaweijel kerül egyre szorosabb kapcsolatba, a Western Digital pedig az Unisplendorral, az állami tulajdonú Tsinghua Holding egyik cégével kötött nagy üzletet.

Ezeknek a kapcsolatoknak azonban a hosszú távú hatása egyelőre megjósolhatatlan. A kínai miniszterelnök szeptemberi USA-beli látogatásakor szakértők például többnyire kételkedtek abban, hogy Hszi Csin-ping valóban elkötelezett a piacnyitás mellett. Vannak olyan forgatókönyvek is, melyek szerint Kína elsősorban fejlett technológiát szerezne, aminek birtokában saját – gyakran állami tulajdonú, biztonsági szempontból is erősen felügyelt – vállalatait hozná helyzetbe a globális piacon.

A Micron megvásárlásának azóta meghiúsult terve például ez utóbbi véleményeket erősíti. Különösen annak fényében, hogy amikor kiderült, az amerikai hatóságok nem járulnak hozzá a vásárláshoz, gyorsan új tervet kovácsoltak: 47 milliárd dollárból csinálnák meg a Tsinghua Unigroupból öt év alatt a világ harmadik legnagyobb chipgyártóját.