Öt év alatt 125 milliárd dollárt fektetne be a Dell Kínában, amely jelenleg is a vállalat második legnagyobb piaca az Egyesült Államok után. Michael Dell szerint ennek a beruházással mintegy 175 milliárd dollár hozadéka lesz az exportban és az importban, valamint közvetlenül és közvetve közel 1 millió munkahelyet is generál.

Kínai az új Amerika

A Dell nincs egyedül azzal az elképzelésével, hogy Kína a korlátlan lehetőségek hazája. Minden gazdasági problémája ellenére már most is óriási piac, ráadásul óriási növekedési potenciállal. Dell közleménye is utal erre: a cégvezető szerint ugyanis a kínai gazdaság növekedési motorja az internet, és ebből nyilván az amerikai vállalat sem akar kimaradni.

A vállalat igazodik a "Kínában, Kínáért" elvhez, és ennek szellemében alakította ki együttműködéseit is a távol-keleti országban. Bővíti a k+f jelenlétét. Jelenleg mintegy kétezer fős k+f csapata dolgozik az országban, most azonban a tervek szerint a Kínai Tudományos Akadémiával közösen hozna létre egy olyan kutatóbázist, ahol elsősorban mesterséges intelligenciával és fejlett számítástechnikával foglalkozó kutatások folynának.

Emellett bele akar az ún. Internet+ startégia megvalósításába is. Ez az évek óta terítéken lévő stratégia tavasszal ismét nagyobb hangsúlyt kapott a kínai gazdasági vezetésben. Ennek felpörgetésétől várják ugyanis, hogy képes lesz ellensúlyozni a gazdaság eredményeinek folyamatos romlását. A terv lényegi eleme a mobil internet, a cloud computing, a big data és az Internet of Things integrálása a modern gyártással. Emellett ösztönöznék az e-kereskedelem, az e-banking és az ipari hálózatok bővülését. Emellett az internetes cégeket támogatnák abban, hogy növeljék a nemzetközi jelenlétüket.

A Dell Ventures is nagyobb sebességre kíván kapcsolni az országban. Elsősorban olyan startupoknak biztosít majd forrásokat, melyek például a tárolás, a cloud computing, a big data, a mobilitás vagy a biztonság területén hoznak új ötleteket.

Meg kell nyerni a kormányzatot és a piacot

Mint azzal korábban a Bitport is foglalkozott, a kínai piacban rejlő potenciál minden számottevő globális cég fantáziáját megmozgatta. A közvetlen nyomulás azonban nem vezetett eredményre. A kínai vezetés ugyanis sokszor biztonsági indokokra hivatkozva időnként egyszerűen feketelistára teszi – azaz kitiltja az országból – az amerikai cégek egyes termékeit.

Így járt a Google, a Microsoft vagy idén év elején a Cisco és az Apple, vagy a Citrix vagy az Intel Security is. A tiltás általában csak az állami beszerzésekre vonatkozik, tehát nem érinti sem az önkormányzati, sem a magánszférát, de a központi tiltás gyorsan végiggyűrűzik az egész gazdaságon.

A vállalatok ezt tudományos, vállalati és önkormányzati partnerségek kialakításával próbálják ellensúlyozni. Ez nem csak a kormányzat ellenérzéseinek a leközdésében segít, hanem a piacban is nagyobb bizalmat kelt. Emellett egy-egy újabb termék piacra vitelét is felgyorsíthatja a helyi partner piacismerete.

Alakulnak a partneri kapcsolatok

A Dell például januárban megállapodást kötött az egyik legnagyobb kínai elektronikai vállalattal, az állami tulajdonú vállalattal, a China Electronics Corporationnel, amely telekommunikációs berendezések mellett, szoftverfejlesztéssel és rendszerintegrációval is foglalkozik. (A vállalat 2007-ben vásárolta fel a Philips mobiltelefon-részlegét.) Ugyancsak az év elején alakított ki partnerséget egy dél-nyugat-kínai város, Guiyang önkormányzatával.

A felhőszolgáltatások nyújtásához pedig a Kingsoft nevű céggel kötöttek megállapodást: Dell-Kingsoft Cloud néven indítanak Kínában szolgáltatást.

Nem új játékos

A Dell húsz éve van jelen a kínai piacon. Ahogy a többi nagy gyártó – például az IBM, a HP vagy a Compaq a 90-es évek elején –, Dellék is irodát nyitottak Kínában. Kezdetben a low-end szegmensben próbálkoztak, de a 2000-es évek közepétől a high-endre tért át, elsősorban a szerver- és storage-piacra koncentrált.

A vállalat viszonylag jól tudott reagálni a kínai kormányzati intézkedésekre. Amikor például a kínai kormány kitiltotta a Windowst a kormányzati rendszerekből, a Dell az Oracle Linux-alapú termékei felé fordult, és azokkal próbálta értékesíteni a rendszereit. Bár ez kényszerlépés volt, üzleti előnyt is hozott: a váltás után nagyobb profitot tudott realizálni az értékesített rendszerein.

A Dell ma már jelentős szereplője a kínai piacnak. A kínai irodájának megnyitása után néhány évvel még elenyésző piaci részesedéssel bírt, de a China Internet Watch kutatásai szerint 2013-ban például a konzumer PC-piac már a negyedik legnagyobb szállító volt a Lenovo, az Asus és az Acer után: a piac 8,3 százalékát tudhatta magáénak.

Az x86-os szerverpiacon még nagyobb a súlya: az IDC egy kutatása szerint a tavalyi első félév adatai alapján a kínai piac 20,5 százaléka volt az ővé a leszállított darabszámot tekintve. A Lenovo ezen a piacon csak az IBM Systems X szervereket is figyelembe véve tudta megelőzni 24 százalékos részesedéssel.