Mióta Edward Snowden jó másfél évvel ezelőtt kirobbantotta a lehallgatási botrányt, igen kényelmetlen helyzetbe kerültek az egyesült államokbeli cégek, ha a világ második legnagyobb gazdaságával büszkélkedő távol-keleti országgal akarnak üzletelni. Kína sorra hozza a szigorításokat, tiltásokat tartalmazó új szabályokat, amelyek erősen befolyásolják az üzleti eredményeket, ezért az amerikai (és általában a külföldi) vállalkozásoknak indirekt módszerrel kell érvényesülni.

A barátunk barátja a barátunk?

A trükk meglehetősen egyszerű, kínai vállalatokkal kell szoros együttműködési megállapodásokat kötni, közös projekteket vinni. Ezzel a módszerrel nem kell a szögesdrótakadályokon átküzdeniük magát a cégeknek, hiszen belülről jövő kezdeményezésként adhatják el termékeiket, szolgáltatásaikat.

A legfrissebb ilyen ügyletet az Intel kötötte a Huawei-jel. A két vállalat együttműködése abból a szempontból egyszerű történet, hogy az elmúlt években amúgy is volt több példa a közös munkára. A mostani bejelentés tulajdonképpen csak a már élő parterkapcsolat kiszélesítését jelenti, amely elsősorban a globális távközlési szolgáltatók számára nyújtott cloud computing szolgáltatások területére fókuszál.

Változó szelek

Nagyot fordult néhány év alatt a világ. Hiszen korábban az Egyesült Államok volt az, aki a nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva megakadályozta a kínai hálózati gyártók tengerentúli piacszerzését, most Kína indítja egyre-másra a vizsgálatokat az amerikai gyártókkal szemben, akik közül többen is komoly ázsiai bevételkieséssel szembesültek az utóbbi negyedévekben.

Csak az elmúlt hetekben több új szállító került feketelistára, így mások mellett a Cisco, az Apple, a Citrix Systems és az Intel Security (korábban McAfee) egyes termékeit is kizárták az állami beszerzésekből – ez az említett cégek esetében azt jelenti, hogy pillanatnyilag nem maradt olyan eszközük vagy szolgáltatásuk, amelyet a kínai kormány megvásárolna tőlük. A pénzügyminisztérium által jóváhagyott tiltás formailag nem vonatkozik a helyi kormányzatokra vagy a saját minősítési rendszerrel működő hadseregre, a hazai gyártók és szolgáltatók támogatása azonban meghatározó trend Kínában.

Mindenki mindenkivel

Nem csoda tehát, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a külföldi beszállítók és a kínai vállalatok között kötött partnerségek. A közös fejlesztés, a termékek átmárkázása utat nyithat a hatalmas belső piacra, akár magán, akár kormányzati jellegű vásárlások tekintetében.

Az Intel mellett egy sor más amerikai vállalat is igyekszik így érvényesülni. A teljesség igénye nélkül említhető a Cisco, a Dell, a HP, vagy éppen az IBM, amely kitalálta, hogy tudna érzékeny adatok továbbítása vagy szoftverek telepítése nélkül, tulajdonképpen távmunkásként kockázatelemző szolgáltatást nyújtani a kínai ügyfeleknek.