Gyanakvás, hatósági razziák és kitiltott cégek jellemzik mostanában Kína és a külföldi cégek kapcsolatát. A Snowden-féle biliborítás óta egyre több és kellemetlenebb esetre derül fény, ami különösen az egyesült államokbeli vállalatok üzletszerzési lehetőségeit hátráltatja. Az IBM azonban talált egy megoldást, amely tökéletesen megfelel a megnövekedett szintű biztonsági elvárásoknak, ugyanakkor mégis lehetőséget teremt az együttműködésre.

Ott is vannak, meg nem is

A cég bejelentése szerint cloud alapú kockázatelemző szolgáltatást fog nyújtani egy kínai, üzleti információkkal foglalkozó cégnek. A megállapodásról sok részletet nem közöltek, de a lényeg nagyjából annyi, hogy a Shanghai Wind csak publikus adatokat küld át az IBM-hez, ahol az ottani algoritmusokkal elvégzik a kockázatelemzést, majd visszaküldik az eredményeket. Majd ezekből a kínaiak a saját belső információikat figyelembe véve elkészítik a partnereiknek átadható elemzést. Az egész folyamat nem igényli sem bármiféle kényes adat átadását, sem bármiféle IBM szoftver telepítését, így ez ellen a kormányzatnak sem lehet kifogása.

Az IBM-nél úgy látják, ez a fajta megközelítés segíthet felülemelkedni a meglévő problémákon. Erre nagy szükség is van, hiszen a vállalat bevételei éves bevételei az idei első negyedévben 20 százalékkal estek vissza a kínai piacon. Az újszerű megoldások mellett más eszközökkel is igyekszik az amerikai vállalat elnyerni a távol-keletiek bizalmát. Erre példa a néhány hete bejelentett akció, amelynek keretében a cég 100 millió dollár értékben ad szoftvereket és képzést száz kínai felsőoktatási intézménynek. Az adományozás egyébként egy szélesebb körű együttműködés része, amely az IBM és a kínai oktatási minisztérium között köttetett.

Listázás és razziák

A kínai kormányzat az utóbbi időben számos lépést tett a külföldi, és különösen az amerikai vállalati jelenlét visszaszorítására. Pár napja derült ki, hogy a kormányzati szállítók listájáról lekerült két nagy külföldi biztonsági cég, így már csak hazai vállalatok láthatják el ezeket a megrendeléseket. Alig néhány órával korábban pedig a Microsoft helyi kirendeltségeinél tartott hatósági razziák borzolták a kedélyeket. Nyilván az sem segített a kapcsolatok ápolásán, hogy májusban megtiltották a Windows 8 használatát a kormányzati gépeken.

A nagyhatalmi erőfitogtatás már évek óta zajlik az USA és Kína között. Az Egyesült Államok kormánya onnan indított, hogy a kínai telekommunikációs cégek térnyerése nemzetbiztonsági kockázatot jelent az ország számára. Ennek bizonyítására egy 11 hónapig tartó kongresszusi vizsgálat is indult, aminek eredményeként egy 52 oldalas jelentés taglalta konkrétumok nélkül, hogy a kínai kormány irányítás alatt álló Huawei és ZTE működése miért nem kívánatos az USA területén. A rossz viszony és a nyílt támadások oda vezettek, hogy tavaly év végén a távközlési berendezések piacáról kivonult a Huawei. Közben idén tavasszal kiderült, hogy az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat rendszeresen "belátogatott" a kínai cég hálózatába.

A kiváló apropót szolgáltató Snowden-féle lehallgatási ügy mentén sorra emelkedtek a falak az amerikai szállítók előtt. Az amerikai cégek növekedési kilátásait persze az sem segítette, amikor kiderült, hogy hardverszállítmányokba is belepiszkáltak az NSA munkatársai. Ebben a konkrét ügyben és általában az amerikai hírszerzés túlkapásaival kapcsolatban is számos céges kérés, figyelmeztetés érkezett Barack Obama elnökhöz.