Még mindig nagy hullámokat vet a tavasszal kirobbant és azóta számos nemzetközi incidenst is felszínre hozó amerikai lehallgatási botrány. A Snowden-ügy kárvallotjai között vannak azok a nagy informatikai, internetes cégek is, amelyeknek adatokat kellett kiadni felhasználóiról a kormányzati szervek nyomására. A vállalatok azonnal megpróbálták a renoméjukra kedvezőtlen gyakorlatot teljes egészében az illetékes szervekre hárítani, az átláthatóság zászlaja alatt pedig szinte mindenki előállt a saját összesítésével, hogy mikor és hány megkeresésnek tett eleget, illetve mennyit utasított vissza. A Facebook statisztikájából például azt is megtudhattuk, a magyar szervek hány honfitársunk adatára kérdeztek rá a Zuckerberg-birodalomnál. Az adatok utáni kémkedés nemzetközi szintre érésével azonban már nem csupán a vállalati renomé a tét, hanem konkrét megrendelések is. Az amerikai illetőségű Cisco például legutóbbi negyedéves jelentésében részben a lehallgatási botrány tovagyűrűző hatásával magyarázta, hogy a kínai és a fejlődő piacokon a vártnál gyengébben szerepelt.

Szólásszabadság vs nemzetbiztonság

Az internetes cégek egy meglehetősen erős csoportja ezért most nyílt levélben fordult Obama elnökhöz és a kongresszus tagjaihoz, hogy a témával kapcsolatban készüljön egy átlátható, a lehetséges biztonsági kockázattal csak arányos beavatkozást lehetővé tevő és független szerv által ellenőrzött törvény. Az aláírók között ott találjuk a már említett Facebook mellett többek között a Microsoftot, a Google-t, a Twittert és a LinkedIn-t is. A dedikált oldallal rendelkező kezdeményezés szószólóinak érvelése meglehetősen egy logikát követ: a biztonság fontos kérdés, de ez nem igazolhatja az adatok féktelen kiadását a kormányzat számára, mert az csorbítja az amerikai alkotmányban igen erősen védett szabad véleménnyilvánítás gyakorlását.

A kérdés súlyát jól jelzi, milyen példásan együttműködnek egymással az amúgy üzleti területen sokszor kíméletlen vetélytársként küzdő nagyvállalatok. A politikai nyomásgyakorlás mellett külön-külön más módszerekkel is megpróbálják nyugtatni a felhasználókat, hiszen csak az a szolgáltatás lehet sikeres, amelyet az emberek többsége bizalommal tud használni. Ennek érdekében a PR-kampányok mellett egy sor biztonsági, titkosítási megoldást is bevezettek, illetve fognak a közeljövőben bevezetni az érintett cégek. 

A hazai nyomás mellett a nemzetközi szereplők felháborodását is kiváltó gyakorlat megváltoztatására egyébként hajlandónak mutatkozik az Obama kabinet. Egyes hírek szerint már a héten a jogalkotók elé kerülhet a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA – National Security Agency) lehetőségeit pontosabban körülíró tervezet.