A megfigyelési botrányként elhíresült ügyben érintett informatikai cégek megpróbálnak a lehető legjobban kijönni. Ennek részeként a Microsoft és a Facebook után az Apple is kiadta, milyen nagyságrendben kapott adatkikérési megkeresést az amerikai hatóságoktól.
Miután megkapta a kormányzati engedélyt az adatok részleges nyilvánosságra hozásáról, az Apple is nyilvánosságra hozta, hogy az elmúlt fél év során hány esetben kapott hivatalos megkeresést az amerikai nemzeti, állami és helyi szervektől felhasználói információk kiadásával kapcsolatban.



Az NSA épülete: nehéz átlátni rajta

Add az adatot! ■ A téma azután vált fontossá, hogy június első hetében kiderült, az USA nemzetbiztonsági hivatala (NSA) engedélyt kapott arra, hogy az egyik legnagyobb telekommunikációs szolgáltatónál keletkező összes hívásinformáció megszerezze. A megfigyelési ügy ezután egy agresszív vírusra jellemző gyorsasággal kezdett terjedni, és mostanra már komoly nemzetközi következményei is lettek. Az NSA mellett természetesen az adatokat tároló és kiadó internetes vállalatokat sem kerülték el a kérdések és a kritikák. Ezt tompítandó az érintett cégek egymás után fordultak nyílt levélben a hatóságokhoz, hogy egyrészt a kormányzat határozza meg pontosan, hogy milyen esetekben kötelezik őket a személyes adatok kiadására, illetve azért, hogy az adatszolgáltatás nagyságrendjét igazoló számokat hozhassanak nyilvánosságra.

Ez utóbbi keretében a legújabb adatközlő az Apple lett. A cég tájékoztatása szerint 2012 decemberétől idén május végéig közel ötezer megkeresést regisztrált, melyek összesen mintegy 9-10 ezer felhasználói fiókot vagy eszközt érintettek. Fontos megjegyezni, hogy ezek a hatósági kérések nem kizárólag a nemzetbiztonságtól származnak, sőt többségük hagyományos bűncselekményekhez vagy éppen elveszett emberek felkutatásához kötődnek.

A cupertinói vállalat a számok közlése mellett azt hangsúlyozta, hogy minden egyes megkeresést külön elbírál, és amennyiben jogos a kérés, akkor is csak a lehető legszűkebb körben szolgáltat ki személyes adatokat a hivatalos szerveknek. A közlemény külön kiemelte, hogy a titkosítási eljárásból adódóan maga az Apple sem képes belehallgatni például az iMessage és FaceTime megoldásokon keresztül bonyolított kommunikációba.

Hasonló nagyságrendek  Múlt héten az Apple-t megelőzve nyilatkozott két másik digitális óriás is, akik hasonló nagyságrendű esetről számoltak be az elmúlt fél év során: a Microsoft 6-7 ezer ügyről riportolt, amelyek 31-32 ezer felhasználót érintettek, míg a Facebook 9-10 ezer esetről és 18-19 ezer érintett emberről adott hírt.

Maga a nemzetbiztonsági ügynökség is igyekszik kordában tartani a felzúdulást, és a legfrissebb hírek szerint tegnap egy kongresszusnak címzett jelentésben arról írnak, hogy az ügyet eredetileg kirobbantó Verizon-lehallgatás esetében kevesebb mint 300 telefonszám metaadatát kérték ki és kapták meg a szolgáltatótól. Tovább védendő a mundér becsületét, az ügynökség több tucatnyi olyan meghiúsított terroristacselekményről ír, amihez a most sok oldalról támadott elektronikus lehallgatási program segítségére volt szükségük. 

Az amerikai megfigyelési ügy margójára
Cégek, kémek, hallgatózók – a PRISM-botrány USA-tól Kínáig
Támad az NSA – adatvédelmi botrány Amerikában

Nem tudjuk és nem is nagyon akarjuk használni az AI PC-t

Mindez egy Intel által rendelt nemzetközi kutatás eredményeiből olvasható ki. Az eladásban érdekelt csipgyártó összefoglalója azért igyekezett a potenciális pozitívumokra koncentrálni.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.