Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség tovább fokozódhat, mivel újabb kiszivárogtatott dokumentumok tanúskodnak arról, hogy az NSA külön munkacsoporttal figyelte a Huawei kommunikációját. A The New York Times és a német Spiegel hétvégén közzétett információi szerint az összehangolt támadás csak az első szinten szólt a mobil- és hálózati eszközöket gyártó vállalatról, a végső cél az volt, hogy hozzáférjenek a kínai kormányzat, a minisztériumok, bankok, és telekommunikációs cégek adataihoz.
Mindenki megfigyel mindenkit
Az akció még 2009-ben indult el a Huawei ellen, amely során az ügynököknek legalább 100 esetben sikerült behatolniuk a kínai cég különböző hálózataiba. A most napvilágra került dokumentumok arról beszélnek, hogy az akció során több mint 1400 ügyfél adatait szerezték meg, de az NSA speciális egysége hozzáfért olyan belső dokumentumokhoz is, amelyek a gyártó munkatársainak különböző termékekre vonatkozó tréning anyagait tartalmazta.
Egy NSA prezentáció arról is beszámol, hogy nem csak az e-mail adatbázisokhoz sikerült hozzáférniük, hanem egyes Huawei termékek szoftvereinek forráskódjait is megszerezték. Az USA szervezete azt állítja a lapok birtokába jutott dokumentumokban, hogy a vállalat shenzeni központjába történő beférkőzés lehetővé tette, hogy a cég teljes e-mail forgalmát szemmel tartsák, mivel a Huwei központosított levélforgalma miatt az összes levelezés ide fut be.
A behatolás és az információ szerzés a jelek szerint annyira jól sikerült, hogy maguk az NSA-ügynökök se nagyon tudták, hogy mit kezdjenek a rájuk szakadt információtengerrel: „tökéletes hozzáférésünk van, és annyi adatot szereztünk, hogy most nem tudjunk, mihez is kezdjünk vele”, áll az egyik belső dokumentumban. A Spiegel által kiragadott többi idézet egyértelműen arra utal, hogy az NSA ezzel a módszerrel szerette volna megerősíteni azt a gyanúját, hogy a Huawei az USA területén értékesített hálózati eszközeit kémkedésre használja.
Inkább kivonultak
Ez a konfliktus már évek óta zajlik az USA és Kína között, bár a vita meglehetősen egyoldalú, hiszen az Egyesült Államok kormánya onnan indított, hogy a kínai telekommunikációs cégek térnyerése nemzetbiztonsági kockázatot jelent az ország számára. Ennek bizonyítására egy 11 hónapig tartó kongresszusi vizsgálat is indult, aminek eredményeként egy 52 oldalas jelentés taglalta konkrétumok nélkül, hogy a kínai kormány irányítás alatt álló Huawei és ZTE működése miért nem kívánatos az USA területén.
A rossz viszony és a nyílt támadások oda vezettek, hogy tavaly év végén a Huawei úgy döntött, kivonul az USA piacáról, de az a most nyilvánosságra került NSA dokumentumokból sem derül ki, hogy a 2009-es kémkedés során sikerült-e olyan adatokhoz jutni, amivel a kínai vállalatokat végül erre a lépésre kényszerítették.
A Huawei vezetősége minden alkalommal, az összes fórumon vehemensen tagadta a megfogalmazott vádakat, és most, a NYT és a Spiegel információ kapcsán is csak ez maradt a cég vezetőségének. „Amennyiben a jelentésben szereplő lépések valósak, úgy a Huawei elítél minden olyan tettet, ami belső hálózatunkba való betörésre, és a kommunikációnk figyelésére irányult”, nyilatkozta a Reutersnek a Huawei biztonsági vezetője, John Suffolk.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak