A Nagy Kék sem akar lemondani a hatalmas piacról.

A múlt héten jelentette be az IBM, hogy a Bluemix platformja elérhető lesz Kínában. A szolgáltató azonban nem közvetlenül az IBM lesz, hanem egy kínai szolgáltató, a 21Vianet Group, amely a távol-keleti ország egyik legnagyobb gyártófüggetlen adatközpont-szolgáltatója. A megállapodás szerint az IBM adja a Bluemix technológiát, a 21Vianet pedig az infrastruktúrát, és felel a szolgáltatás en-to-end működéséért.

Tavaly az amerikai vállalat már tett egy kísérletet, hogy felhős szolgáltatásaival megvesse lábát az óriási piacon. Akkor üzleti információk elemzésével foglalkozó céggel, a Shanghai Winddel kötöttek megállapodást felhős kockázatelemzési szolgáltatásra. Az azonban nem igényeli az amerikai cég jelenlétét az országban: A Shanghai Wind az összegyűjtött publikus adatokat átküldi át az IBM-hez, ahol elvégzik a kockázatelemzést, majd visszaküldik az eredményeket.

Sok mindent bevállal az IBM

A mostani bejelentés után viszont az is kiderült, hogy az IBM komoly vállalást is tett azért, hogy megerősíthesse jelenlétét a kínai piacon. Hozzáférést ad bizonyos szoftverei kódjához a kínai kormányzatnak bizonyítandó, hogy nincsenek benne olyan hátsó kapuk, melyeken keresztül például az amerikai kormányzat belenézhetne kínai rendszerekbe.

Az IBM arra azonban garanciát vállalt, hogy a kínaiak valóban csak a kódokba kapnak betekintést, az ügyféladatokba nem. Mint arra a Bloomberg is utalt, hasonló kezdeményezéssel már a Microsoft is próbálkozott: 2003-ban még Bill Gates írta alá azt a Government Security Programnak nevezett megállapodást, melynek értelmében a kínai állami szervek hozzáférést kaptak a Windows forráskódjához. A megállapodás persze nem akadályozta meg abban a kínaiakat, hogy egy évtizeddel később kitiltsák a Windows 8-at a kormányzati gépekről.

Kína a biztonságra hivatkozik

Az utóbbi időben Kína egyre-másra hozott olyan szabályokat, amely megnehezítette külföldi, főként amerikai cégek informatikai eszközeinek és szolgáltatásainak értékesítését az országban. A külföldi cégek ezt részben a kormánynak tett engedményekkel, részben partneri megállapodásokkal próbálnak ellensúlyozni. A közelmúltban több ilyen megállapodásról is beszámoltunk.

A Microsoft szeptember végén egyezett meg a Baiduval, hogy a kínai keresőóriás segítségével terjesztené a Windows 10-et az országban, cserébe lemond arról, hogy az új böngészőben, az Edge-ben a Bing legyen az alapértelmezett kereső, és helyette Kínában a Baidu lesz beállítva.

A Dell szintén partneri megállapodásban döntene a kínai piacra 125 milliárd dollárnyi befektetést, és oda vinné egy sor k+f tevékenységét is.

Az IBM mostani lépésével azonban nem ad teljesen szabad kezet a kínai kormánynak. A tervek szerint szigorúan szabályozott körülmények között, úgynevezett bemutató központban lenne lehetőség a kód ellenőrzésére úgy, hogy sem a kódok másolására, sem pedig módosítására ne legyen lehetőség. A szoftverekben felhasznált szabadalmakat úgy védenék, hogy a kód alapvető jellemzőibe engedne betekintést, a szabadalmi védettséget élvező algoritmusokat azonban nem mutatná meg.

A visszafejtés veszélye persze ettől még megvan. Volt is rá példa szép számmal. De a szakértők szerint egy szoftvert sokkal nehezebb reprodukálni, mint például egy hardvertechnológiát.

Kínának is szüksége van rá

Persze ezek a gesztusok nem csak a külföldi szállítóknak előnyösek. Bár a szabályokat Kína hozza, egyre inkább úgy tűnik, hogy az új gazdaságélénkítési programhoz az országnak is szüksége van a fejlettebb nyugati technológiákra, illetve az ezeket a technológiákat birtokló vállalatokra. A gazdaság gyorsítását ugyanis elsősorban a technológiai ipar fejlesztésétől várja az ország vezetése. Jól mutatja ezt a nagy állami vállalat-konglomerátum, a Tsinghua Holding bevásárlási láza, legutóbb a Western Digitalban vásároltak részesedést. Korábban pedig a Micronra vetettek szemet, de mivel kétséges volt, hogy az amerikai hatóságok áldáukat adnák a felvásárlásra, végül elálltak az üzlettől.

Másrészről az IBM-mel kötött egyezségnek másodlagos hatása is van: újabb befektetőket vonzhat az országba, amelyek nagyobb biztonságban érezhetik magukat egy IBM által is felügyelt adatközpontban, mint egy tisztán helyi szolgáltatónál.

Cloud & big data

Berobbant a Xiaomi Közép-Kelet-Európába

Ha nem lenne a Samsung és az Apple, lassan a közép-kelet-európai okostelefon-piac is kínai gyártók háziversenyéről szólna. A Huawei a második, a villámgyorsan terjeszkedő Xiaomi már a negyedik legnagyobb szállító.
 
Virtualizációval teszik még hatékonyabbá az informatikai környezetet a szoftveresen meghatározott adatközpontok. Alacsonyabb költségek, magasabb színvonalú IT – egyre többen fordulnak az SDDC technológia felé.

a melléklet támogatója az ArubaCloud

Hirdetés

Pénztárcakímélő zöld adatközpont: Global Cloud Data Center

Az Aruba Cloud is a megújuló energiára voksolt. Legújabb, Milánó mellett felépített adatközpontja az eddigi legnagyobb – és egyben a legzöldebb. De miben is más, mint a többi?

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.