Közel másfél éve jelentette be az Nvidia az ARM felvásárlását. Az akkor 40 milliárd dollárra becsült ügylet a félvezetőipar legnagyobb akvizíciójának ígérkezett, de mivel az összeget részben részvényekkel szándékozta kifizetni a vevő, az azóta történt áremelkedés miatt alaposan felkúszott a summa, a hétfői árszinttel számolva nagyjából 60 milliárdra (tavaly év végén ez járt 80 milliárdnál is). Mindez persze annak fényében már mindegy, hogy immár hivatalossá vált: a felek elállnak a tervtől.

Füstbe ment gigaterv

A 2020-as bejelentést követően a potenciális egyesülést szinte azonnal zárótűz alá vették más piaci szereplők (többek között a Qualcomm és a Microsoft), mivel attól tartottak, hogy amennyiben az Nvidia érdekeltségébe kerülnek az ARM széles körben használt, csipgyártáshoz elengedhetetlen licencei, azzal durván megváltoznak a játékszabályok a szektorban.

Az ellenzők által megkongatott vészharang hangja megértő fülekre talált a tisztességes verseny felett őrködő különböző szabályozó hatóságoknál. A felvásárlás nagyságrendjére és várható hatásaira való tekintettel az ügy természetesen a brit versenyhatóság elé került, ahol a kormány kezdeményezésére térképezték fel az üzlet feltételezhető versenyellenes hatásait. Mivel az ARM nem csak a privát szektor K+F kiadásainak 2 százalékát adja az Egyesült Királyságban, de 3 ezer embert is foglalkoztat, illetve a cég eladása nemzetbiztonsági aggályokat is felvetett, szakértők már tavaly nyáron sem láttak sok esélyt a zöld lámpára.

A helyzetet csak nehezítette, hogy nem sokkal később Brüsszelben is elővették a nagyítót, miközben Kínában szintén váratott magára a hatósági jóváhagyás. A sokak által már a bejelentéskor megelőlegezett koporsóba az utolsó szöget valószínűleg az Egyesült Államokban verték be azzal, hogy a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission - FTC) decemberben jogi eljárást indított a felvásárlás blokkolására, mivel az állami szervezet szerint az lehetőséget adna az árak manipulására és káros hatással lenne az innovációra.

Ki erre, ki arra

Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang számára komoly csapást jelentenek a fejlemények, hiszen a vezető az ARM technológiájára alapozva szerette volna megerősíteni a cég pozícióját az adatközponti megrendelésekért folytatott harcban. Huang azonban képtelen volt meggyőzni a hatóságokat arról, hogy az ARM licencpolitikája az egyesülést követően is változatlan marad, így az amerikai csipgyártó kénytelen lesz saját erőből felvenni a versenyt az Intellel és az AMD-vel a mesterséges intelligenciához köthető megoldások szállításánál.

Az ARM ennek értelmében marad a SoftBank tulajdonában. A japán óriásvállalat még 2016-ban szippantotta fel a brit céget 32 milliárd dollárért. A hírek szerint a kútba esett felvásárlás után a tőzsdére vitel lehet a tulajdonos új esélye arra, hogy pénzt lásson korábbi befektetéséből. Az ARM egyébként 1998 óta már szerepelt a parketten, ahonnan éppen a SoftBank vezette ki a bő öt évvel ezelőtti akvizíció során. Elemzők szerint ez az út sokkal esélyesebb exitnek tűnik a japánok számára, az ARM becsült cégértéke pedig jelenleg 45 milliárd dollárra rúg.