Jan Koum, a WhatsApp társalapítója és egykori vezérigazgatója 2014-ben azt ígérte a felhasználóknak, hogy nem változik semmi. A dolgok azonban máshogy alakultak.

Elhagyja a Facebookot Jan Koum, a WhatsApp társalapítója és egykori vezérigazgatója, aki a csetprogram 2014-es felvásárlásakor a Facebook igazgatótanácsának is tagja lett. Koum a felvásárláskor azt ígérte a felhasználóinak, hogy az alkalmazás továbbra is önállóan, függetlenül, az addigi tervek szerint működik. Sem az üzleti modellben, sem az alkalmazás működésében nem terveztek alapvető változást.

Koum stílusosan a Facebookon jelentette be döntését, de az okokról nem beszélt, pontosabban azt írta, hogy mással szeretne foglalkozni, például léghűtéses Porschékat gyűjtene. Így távozását a laikusok akár fáradtságnak is betudhatják – mi másért érdekelnék jobban az alapítót az autóritkaságok, mint saját csevegőalkalmazása?

A The Washington Post azonban szinte a poszttal egy időben közölt cikket arról, hogy a WhatsApp-vezérnek egyáltalán nem volt ínyére, ahogy a Facebook bedarálta a a csevegőprogram felhasználóit a nagy üzletébe. Ebben szerepet játszhattak gyerekkori élményei is: 1976-ban született a Szovjetunióban, ahol a 80-as években megtapasztalhatta a személyes adatok és a magánélet semmibe vételét. A 90-es évek elején költözött családjával az Egyesült Államokba. (A csetprogram másik alapítója, Brian Acton már tavaly novemberben kilépett a Facebooktól, sőt a Cambridge Alnalytica-botrány után a #DeleteFacebook kampányhoz is csatlakozott.)

Két éve romlott el minden

Pedig kezdetben minden jól alakult. Az alkalmazás terjedésének nagyon nagy lendületet adott a Facebook biztosította háttér. A 2014 februárjában, azaz a felvásárlás bejelentésekor mintegy 450 millió aktív felhasználóval rendelkező csevegőprogramot az év augusztusában már 600 millióan használták, egy évvel később pedig már 900 millióan használták – összehasonlításképpen: a Facebook nagyjából akkoriban érte az 1 milliárd felhasználót.

Mindez azonban nem változtatott a csevegőprogram szellemiségén. Ezt jól mutatta, hogy amikor a brazil kormány fel akart lépni a az alkalmazás ellen, és ez elriasztotta a brazil felhasználókat, a legtöbben a titkos kommunikációt biztosító Telegramot választották – valószínűleg azt érezték a legközelebb a WhatsApphoz.

A fejlesztések is a régi szellemben folytak: a 2016 tavaszán bejelentett újdonságok a magánélet még teljesebb védelmét biztosították a WhatsApp-felhasználóknak. Minden kommunikációt titkosítottak, ami azt is biztosította, hogy a kommunikációval kapcsolatos adatokhoz a cég még egy kormányzati szerv kérésére sem férhetett hozzá.

Csakhogy néhány hónappal később nagy változás jött: módosították a WhatsApp felhasználási feltételeit. A felhasználói adatbázist összeboronálták a Facebookéval, hogy a közösségi oldal hirdetési rendszere egyben tudja kezelni a kettőt.

Pénz beszél, a karaván halad…

A Facebook és a WhatsApp üzleti elképzelései között komoly kulturális szakadék volt/van. Míg a Facebook lényegében abból él, hogy értékesíti a felhasználók gátlástalanul és sokszor meggondolatlanul megosztott információit, addig a WhatsApp elsősorban abból akart pénzt csinálni, hogy egy év ingyenes használat után évi 0,99 centet kért az app használatáért. 2016-ban azonban a Facebook nyomására ingyenessé tették az alkalmazást, és innentől már a "ha ingyen van valami, akkor te vagy az áru" elv működött. A közösségi oldal állítólag arra is kísérletet tett, hogy gyengítse a csevegőprogram által alkalmazott titkosítást.

A The Washington Postnak nyilatkozó szakértők szerint Koum távozása érzékenyen érinti a közösségi oldalt, melynek menedzsmentje rendre lojálisan viselkedik a botrányok idején. A lapnak a Facebook egyébként nem akarta kommentálni a WhatsApp vezérigazgatójának távozását.

Törölhetjük a facebookos múltunkat

Zuckerberg, aki dicsérő szavakkal búcsúzott Jan Koumtól – többek között azt írva, hogy sokat tanult tőle az adatvédelem fontosságáról –, az F8 fejlesztői konferencián jelentett be egy új funkciót: a felhasználók törölhetik a múltbeli tevékenységük nyomait az oldalról.

Az új lehetőség leginkább a böngészőelőzmények törlésére emlékeztet. Ez azonban – mint azt Erin Egan, a Facebook adatvédelmi felelőse bejelentette –, nem jelenti az adatgyűjtés leállítását. Mindenesetre már az is valami, hogy a tudatos felhasználók legalább utólag korlátozhatják a közösségi oldalt, hogy nyomon kövesse a tevékenységüket.

Persze Zuckerberg azt is hozzáteszi, hogy aki töröl, annak kényelmetlenebb is lesz az élete. Azaz valószínűleg jól számol az, aki azt mondja, hogy nagyjából olyan hatása lesz ennek a funkciónak a Facebook adatüzletére, mint a #DeleteFacebook kampánynak a Facebook-használók számára.

Valóban csapás csapás után éri a Facebookot, mióta a Cambridge Analytica-botrány kitört. Nem sikerült valami fényesre Mark Zuckerberg kongresszusi meghallgatása sem. Mindez azonban meg sem látszik a cég negyedéves eredményein. A piacelemzők azt valószínűsítik, hogy majd a következő negyedévre kell figyelni, ott lesz látható a hatás. Már ha látható lesz. A Facebook ugyanis azzal a közel 1,5 milliárd felhasználójával, akit napi szinten magához láncolt, messze túl van azon a kritikus tömegen, amelyet egy akár az amerikai elnökválasztást is befolyásoló adatvédelmi botrány meg tudna ingatni.

Meglehet, Koum távozásának negatív visszhangja rövid időre befolyásolja a részvényárfolyamokat, ám a Facebook-felhasználók elképesztő tömegéről, a róluk begyűjtött adatok elemzéséből remélt hatékonyságnövelésről nem fog lemondani egyetlen nagy Facebook-ügyfél sem, így örömmel fizet a Facebook szolgáltatásaiért. A felhasználók nagy tömegeit pedig vajmi kevéssé érdekli a Cambridge Analytica tevékenysége, ahogy arra is nagy ívben tesznek, miért akarja Koum épp vízhűtéses Porschékra szórni a pénzét.

Közösség & HR

Hadat üzennek a Wikipedia szerkesztői az MI-szennyezésnek

Programot indítottak a Wikipédia védelmében a félrevezető, mesterséges intelligenciával generált információval szemben, ami általában is egyre nagyobb mértékben károsítja az online információs teret.
 
Hirdetés

A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött

A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.

A probléma szorosan összefügg a felhő miatt egyre népszerűbb mikroszerviz architektúrák és webalkalmazások, pontosabban a használatukhoz szükséges API-k terjedésével.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.