Elhagyja a Facebookot Jan Koum, a WhatsApp társalapítója és egykori vezérigazgatója, aki a csetprogram 2014-es felvásárlásakor a Facebook igazgatótanácsának is tagja lett. Koum a felvásárláskor azt ígérte a felhasználóinak, hogy az alkalmazás továbbra is önállóan, függetlenül, az addigi tervek szerint működik. Sem az üzleti modellben, sem az alkalmazás működésében nem terveztek alapvető változást.
Koum stílusosan a Facebookon jelentette be döntését, de az okokról nem beszélt, pontosabban azt írta, hogy mással szeretne foglalkozni, például léghűtéses Porschékat gyűjtene. Így távozását a laikusok akár fáradtságnak is betudhatják – mi másért érdekelnék jobban az alapítót az autóritkaságok, mint saját csevegőalkalmazása?
A The Washington Post azonban szinte a poszttal egy időben közölt cikket arról, hogy a WhatsApp-vezérnek egyáltalán nem volt ínyére, ahogy a Facebook bedarálta a a csevegőprogram felhasználóit a nagy üzletébe. Ebben szerepet játszhattak gyerekkori élményei is: 1976-ban született a Szovjetunióban, ahol a 80-as években megtapasztalhatta a személyes adatok és a magánélet semmibe vételét. A 90-es évek elején költözött családjával az Egyesült Államokba. (A csetprogram másik alapítója, Brian Acton már tavaly novemberben kilépett a Facebooktól, sőt a Cambridge Alnalytica-botrány után a #DeleteFacebook kampányhoz is csatlakozott.)
Két éve romlott el minden
Pedig kezdetben minden jól alakult. Az alkalmazás terjedésének nagyon nagy lendületet adott a Facebook biztosította háttér. A 2014 februárjában, azaz a felvásárlás bejelentésekor mintegy 450 millió aktív felhasználóval rendelkező csevegőprogramot az év augusztusában már 600 millióan használták, egy évvel később pedig már 900 millióan használták – összehasonlításképpen: a Facebook nagyjából akkoriban érte az 1 milliárd felhasználót.
Mindez azonban nem változtatott a csevegőprogram szellemiségén. Ezt jól mutatta, hogy amikor a brazil kormány fel akart lépni a az alkalmazás ellen, és ez elriasztotta a brazil felhasználókat, a legtöbben a titkos kommunikációt biztosító Telegramot választották – valószínűleg azt érezték a legközelebb a WhatsApphoz.
A fejlesztések is a régi szellemben folytak: a 2016 tavaszán bejelentett újdonságok a magánélet még teljesebb védelmét biztosították a WhatsApp-felhasználóknak. Minden kommunikációt titkosítottak, ami azt is biztosította, hogy a kommunikációval kapcsolatos adatokhoz a cég még egy kormányzati szerv kérésére sem férhetett hozzá.
Csakhogy néhány hónappal később nagy változás jött: módosították a WhatsApp felhasználási feltételeit. A felhasználói adatbázist összeboronálták a Facebookéval, hogy a közösségi oldal hirdetési rendszere egyben tudja kezelni a kettőt.
Pénz beszél, a karaván halad…
A Facebook és a WhatsApp üzleti elképzelései között komoly kulturális szakadék volt/van. Míg a Facebook lényegében abból él, hogy értékesíti a felhasználók gátlástalanul és sokszor meggondolatlanul megosztott információit, addig a WhatsApp elsősorban abból akart pénzt csinálni, hogy egy év ingyenes használat után évi 0,99 centet kért az app használatáért. 2016-ban azonban a Facebook nyomására ingyenessé tették az alkalmazást, és innentől már a "ha ingyen van valami, akkor te vagy az áru" elv működött. A közösségi oldal állítólag arra is kísérletet tett, hogy gyengítse a csevegőprogram által alkalmazott titkosítást.
A The Washington Postnak nyilatkozó szakértők szerint Koum távozása érzékenyen érinti a közösségi oldalt, melynek menedzsmentje rendre lojálisan viselkedik a botrányok idején. A lapnak a Facebook egyébként nem akarta kommentálni a WhatsApp vezérigazgatójának távozását.
Törölhetjük a facebookos múltunkat
Zuckerberg, aki dicsérő szavakkal búcsúzott Jan Koumtól – többek között azt írva, hogy sokat tanult tőle az adatvédelem fontosságáról –, az F8 fejlesztői konferencián jelentett be egy új funkciót: a felhasználók törölhetik a múltbeli tevékenységük nyomait az oldalról.
Az új lehetőség leginkább a böngészőelőzmények törlésére emlékeztet. Ez azonban – mint azt Erin Egan, a Facebook adatvédelmi felelőse bejelentette –, nem jelenti az adatgyűjtés leállítását. Mindenesetre már az is valami, hogy a tudatos felhasználók legalább utólag korlátozhatják a közösségi oldalt, hogy nyomon kövesse a tevékenységüket.
Persze Zuckerberg azt is hozzáteszi, hogy aki töröl, annak kényelmetlenebb is lesz az élete. Azaz valószínűleg jól számol az, aki azt mondja, hogy nagyjából olyan hatása lesz ennek a funkciónak a Facebook adatüzletére, mint a #DeleteFacebook kampánynak a Facebook-használók számára.
Valóban csapás csapás után éri a Facebookot, mióta a Cambridge Analytica-botrány kitört. Nem sikerült valami fényesre Mark Zuckerberg kongresszusi meghallgatása sem. Mindez azonban meg sem látszik a cég negyedéves eredményein. A piacelemzők azt valószínűsítik, hogy majd a következő negyedévre kell figyelni, ott lesz látható a hatás. Már ha látható lesz. A Facebook ugyanis azzal a közel 1,5 milliárd felhasználójával, akit napi szinten magához láncolt, messze túl van azon a kritikus tömegen, amelyet egy akár az amerikai elnökválasztást is befolyásoló adatvédelmi botrány meg tudna ingatni.
Meglehet, Koum távozásának negatív visszhangja rövid időre befolyásolja a részvényárfolyamokat, ám a Facebook-felhasználók elképesztő tömegéről, a róluk begyűjtött adatok elemzéséből remélt hatékonyságnövelésről nem fog lemondani egyetlen nagy Facebook-ügyfél sem, így örömmel fizet a Facebook szolgáltatásaiért. A felhasználók nagy tömegeit pedig vajmi kevéssé érdekli a Cambridge Analytica tevékenysége, ahogy arra is nagy ívben tesznek, miért akarja Koum épp vízhűtéses Porschékra szórni a pénzét.
A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött
A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak