A SpaceX újabb fontos megrendelést zsákolt be az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalnál: a társaság 178 millió dolláros szolgáltatási szerződést szerzett a NASA első olyan missziójára, amelynek célpontja a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Europa lenne, illetve annak vizsgálata, hogy a hold helyet adhat-e az életnek megfelelő körülményeknek. Az "Europa Clipper" misszió a tervek szerint 2024 októberében, a SpaceX egyik Falcon Heavy rakétájával indul majd el a floridai Kennedy Űrközpontból.

A NASA ezzel már sokadszor szavaz bizalmat Elon Musk űripari vállalatának, amely az elmúlt években többször is szállított rakományt és űrhajósokat is a Nemzetközi Űrállomására. Áprilisban a SpaceX 2,9 milliárd dollár összegű szerződést kapott annak a leszállóegységnek a megépítésére is, amely a Hold megismerését célzó Artemis programban venne majd részt. Az Artemis céljai között szerepel, hogy 1972 után ismét emberek lépjenek a Holdra, 2028-ra pedig egy állandó bázist is létesítsenek az égitesten.

A szerződést időközben felfüggesztették, miután két rivális űrvállalat, a Blue Origin és a védelmi beszállítóként ismert Dynetics is tiltakozott a SpaceX kiválasztása ellen, bár azt a NASA nem közölte, hogy más cégek milyen ajánlatot tehettek az Europa Clipper indítási szerződésére. A magán űripari cégek állami támogatásai és megrendelései egyébként még az amerikai törvényhozásban sem aratnak osztatlan sikert: legutóbb Jeff Bezos személyes űrutazása kapcsán a korábbi elnökjelölt-aspiráns Elizabeth Warren fejtette ki, hogy az Amazon és a Blue Origin alapítója ezzel gúnyt űz mindazokból, akik be szokták fizetni az adójukat.

Igaz, az ambiciózus multimilliárdosok, mint Musk, Bezos vagy a Richard Branson (Virgin Galactic) eddig jórészt a saját vagyonukból finanszírozták a műsort, az űripari fejlesztések holdudvarhatása (halo effect) viszont mára komoly hajtóerőt jelent, hogy a tőzsdén megjelenő "űrbefektetési" vállalatokon keresztül tömegével érkezzenek majd a publikus befektetők is az egyre nagyobb figyelemmel kísért ágazatba.

Itt is az élet nyomait keresik

Visszatérve az Europa Clipper misszióra, a SpaceX részben újrafelhasználható Falcon Heavy-t jelenleg a világ legerősebb, nagy teherbírású űrhajózási hordozórakétájának tartják, amely 2019-ben vitte fel legelső, kereskedelmi célú hasznos rakományát a világűrbe. Az általa szállított szondának 2024 után részletes felmérést kell majd végeznie a jéggel borított Europa holdról, amely valamivel kisebb, mint a Föld holdja, és a tudósok legfontosabb jelöltje a naprendszerünkben a földönkívüli élet keresését illetően.

Ahogy a beszámolókben olvasható, a NASA Galileo szondájának korábbi mérései alapján a hold jeges felszíne alatt minden bizonnyal elektromos vezető folyadék található, ami akár egy sós óceán is lehet, később pedig gejzírekre utaló jellegzetességeket is megfigyeltek az Europán. A Clipper misszió során nagyfelbontású képeket készítenek majd a hold felszínéről, meghatároznák annak összetételét, azonosítanák a geológiai aktivitás jeleit, és megmérnék a jeges héj vastagságát, illetve az óceán mélységét és sótartalmát is.