A londoni székhelyű és idén nyáron tőzsdére lépő Seraphim Capital a világ első kockázatitőke-befektetőjeként hivatkozik magára, ami egyik fő tevékenységeként kifejezetten a világűrre és az űrgazdaságra koncentrál. A Seraphim Space Fund alapját 2016-ban alapították, és 2017-ben 100 millió dollárral indult, mára pedig már 59 befektetést jegyez 5 sikeres exit mellett, és részesedése van több unikornis startup cégben, vagyis az űriparban mozgó, legalább egymilliárd dollárra értékelt vállalkozásban.

Az űrtechnológia az elmúlt időszakban jelentős PR-hátszelet kapott, köszönhetően az olyan kereskedelmi űrvállalatoknak, mint amilyen a SpaceX, a Virgin Galactic vagy a Blue Origin. Ennek nyomán az iparágba áramló magánbefektetések általában is gyorsan növekednek, a Space Capital adatai szerint tavaly már a 9 milliárd dollárt ismegközelítették. A Bank of America a szélesebb piacot 366 milliárd dollárra becsülte, ami az évtized végére akár 1,4 billió dollárra növekedhet.

Az idei első negyedévben 77 űripari cégbe már további 4,5 milliárd dollárt fektettek be, így az elmúlt 10 évben összességében 186,7 milliárd dollár értékű tőkebefektetést hajtottak végre az űrgazdasághoz sorolható 1480 vállalatban. Ebben természetesen az Egyesült Államok és újabban Kína jár az élen, miután ez a két ország adja a globális befektetések körülbelül háromnegyed részét: az USA 47 százalékos, Kína 28 százalékos részesedéssel rendelkezik ezen a piacon.

Dolgozik a halo-effektus

Az űrgazdaságba történő befektetések az idén nem csak újabb rekordokat döntenek, de az első negyedév alapján várhatóan az a trend is tovább erősödik, hogy egyre szaporodnak az ágazatban a késői fázisú ügyletek. Ezt mutatja, hogy január és március között a 10 legdrágább befektetési kör adta az összes tranzakció értékének több mint háromnegyed részét. Az viszont így is zokatlan, hogy egy kockázatitőke-társaságot a tőzsdére vigyenek, márpedig a Seraphim most éppen erre készül.

A lépés hivatalosan azt célozza, hogy megnyissa a többnyire magánfinanszírozású űrtechnológiai szegmenst a nyilvános piacok szélesebb befektetői köre előtt, akik így maguk is részesülhetnek a következő SpaceX sikereiből. A Seraphim saját várakozásai szerint 211 millió dollárt húzna a londoni bevezetésből, nettó eszközértékéhez képest pedig hosszabb távra is már átlagosan 20 százalék körüli átlagos éves megtérüléssel számol. Több tucat cége közül a kvantum számítástechnikával foglalkozó Arqit például a hírek szerint egy speciális célú felvásárlási társaságon keresztül 1,4 milliárd dolláros üzlet keretében menne a tőzsdére.

A társaság vezetője a Business Insider riportjában úgy fogalmaz, hogy az űriparban rejlő lehetőségek messze meghaladják azt a szintet, amit a hagyományos befektetési alapok kezelni tudnának, mivel az általuk pénzelt vállalkozások célja manapság már tényleg a scifi klasszikusokból megismert elképzelések gyakorlati megvalósítása. Az ilyen startupok támogatásához pedig új keretekre van szükség, ahogy a teljes ágazat fejlődése is fontos inflexiós ponthoz érkezett.

Az űrgazdaság mindezek alapján az évtizedek során felbukkant, diszruptív technológiák csomópontjává válhat a következő időszakban, és a befektetők is elkezdtek a földi atmoszférán túlra tekintgetni. A Seraphim példájáról szólva a beszámolók kiemelik, hogy az ilyen befektetések egy darabig még nem érkeznek meg a fősodorba, de mostanában indul meg az a folyamat, amelynek nyomán kialakulnak a későbbi meghatározó űrvállalatok. Néhány ambiciózus multimilliárdos, mint Elon Musk, Jeff Bezos vagy Richard Branson eddig jórészt a saját vagyonukból finanszírozták a műsort, de az ezzel járó holdudvarhatás (halo effect) ma már új hajtóerőt jelent, a tőzsdén megjelenő "űrbefektetési" vállalatokkal pedig tömegével érkeznek majd a publikus befektetők is.