A beszállítói program eddigi 9 résztvevőjéhez további 5 társaság csatlakozott, köztük a Blue Origin és a SpaceX űrvállalatok is.

Az Egyesült Államok az év elején jelentette be, hogy az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) 2024-ben ismét embert küldene a Holdra. A május óta Artemis holdmisszió néven futó program azonban többről szól, mint a következő férfi és a legelső női űrhajós Holdra lépéséről: a NASA például már 2018-ban pályázatot írt ki az égitest körül keringő űrállomás megtervezésére és megépítésére, a hosszabb távú cél pedig a fenntartható emberi jelenlét és az ahhoz szükséges eszközök kifejlesztése és telepítése lenne.

Mindez a NASA irányításával, de nemzetközi kooperáció keretei között valósulna meg, az európai és a kanadai űrügynökség mellett október végén a japán kormány is közölte, hogy hozzájárulna a NASA Artemis programjához. Bár a következő Holdra lépő asztronauták mindenképpen amerikaiak lennének, az egész erőfeszítés távlati célja nem más, mint a magántársaságok útjának előkészítése egy "holdgazdasági" rendszer kiépítéséhez, hogy aztán a még távolabbi jövőben az emberes Mars-missziókkkal folytassák.

A programhoz természetesen nem csak állami ügynökségek, de piaci cégek is csatlakoztak vagy próbálnak csatlakozni. Néhány hete az amazonos Jeff Bezos űripari vállalata, a Blue Origin adta hírül, hogy a Lockheed Martin, a Northrop Grumman és a Draper részvételével fejlesztené tovább a holdutazásra tervezett Blue Moon leszállóegységet és a Lockheed Orion nevű kapszuláját, amelyek az űrhajósokat vagy akár a majdani holdbázis elemeit mozgathatnák a Hold felszíne és az űrállomás között.

Időt és pénzt is spórolnának velük

A NASA hétfői közléseszerint a pályázatos rendszereben működő fejlesztésekbe már összesen 14 magáncég szállt be: a Blue Origin mellett az újabb ott van az újabb lehetséges szállítók között az Elon Musk-féle SpaceX, a mesterséges intelligenciával és űrben használható robotokkal foglalkozó Ceres Robotics, a Tyvak Nano-Satellite Systems vagy a Sierra Nevada Corporation is. Bár a NASA eddig is kereste az ilyen típusú partnerségeket, a jelek szerint az emberes küldetés presztízsével semmi sem versenyezhet, és mindenki megpróbál leszerződni az űrhajózási hivatallal.

Az eddig kiválasztott cégek az Artemis mostani lépcsőjében a Commercial Lunar Payload Services (CLPS) nevű program keretein belül dolgoznak, és az első tervezett repülésekre akár már jövőre vagy 2021-ben sor kerül majd. A NASA szerint a CLPS biztosítja a magántársaságok szakértelmének és innovációs képességeinek kihasználását a program felgyorsítására és gazdaságosabbá tételére, ez pedig nyilván újabb lehetőségeket nyit meg a Hold felszínén végzett kísérletek és az újabb technológiák fejlesztése előtt.

A most készülő leszállóegységek kapcsán a CLPS szerződései összességében a 2,6 milliárd dolláros nagyságrendben mozognak, a listára került társaságok is ezen belül pályázhatnak a különféle megbízásokra, amelyeket a NASA a technikai lehetőségek, a vállalási idő és az árak függvényében oszt ki. Az eddigi 9 szállítóhoz csatlakozott újabb 5 magáncéggel kapcsolatban itt olvasható az űrkutatási hivatal közleménye, tegnap pedig az alábbi videót is megosztották róluk:
 

 

Piaci hírek

Nem halad nagyon jól a britek MI-szuperhatalommá válása

Bár a jelenlegi kormány regnálása alatt már 100 milliárd fontra teszik az ágazatba áramló magántőke értékét, a Guardian értékelése szerint jórészt "fantombefektetésekről" van szó, az OpenAI pedig éppen most tette parkolópályára nagyszabású Stargate UK projektjét is.
 
Mesterséges intelligencia, DevSecOps, platformkonszolidáció – leggyakrabban ez a három szó hangzik el a szakértők szájából.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.