Az Amazon-tulaj Jeff Bezos űrválallata mellett a Lockheed és a Northrop is beszáll abba a közös fejlesztésbe, amely már öt év múlva embereket furikázna a Hold felszíne és az űrállomás között.

A 110 milliárd dolláros magánvagyonával még mindig a világ leggazdagabb emberének tartott Jeff Bezos űripari vállalata, a Blue Origin kedden jelentette be, hogy a továbbiakban a Lockheed Martin, a Northrop Grumman és a Draper részvételével fogja fejleszteni a holdutazásra tervezett leszállóegységét. A Blue Moon nevű holdkompot a társaság 2016-ban kezdte tervezni, és az eredeti elképzelések szerint első éles bevetésére az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) holdmissziójában kerülne sor.

Az Egyesült Államok az év elején adta hírül, hogy 2024-ben ismét embert küldene a Holdra, maga az Artemis holdmisszió azonban ennél többről szól. A NASA már 2018-ban pályázatot írt ki egy Hold körül keringő űrállomás megtervezésére és megépítésére, a programhoz pedig különböző szinten más országok és szállítók is csatlakoztak. A Blue Origin mellett így a Lockheed Martin bemutatott már olyan egységet, amivel az űrhajósokat, illetve egy majdani holdbázis elemeit lehetne mozgatni a Hold és az űrállomás között.

Megint nemzeti ügy a holdraszállás

Maga a Blue Moon először idén májusban mutatkozott be, és a Blue Origin jövőképének központi elemeként nem csak az emberek világűrben való szállítását szolgálja, de a vállalat fontos megrendeléseket remél tőle az amerikai űrügynökség későbbi programjai során. Bezos most a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson (IAC) méltatta az új megállapodást, amelynek résztvevőire nemzeti csapatként hivatkozott a következő emberes holdmisszió megvalósításában, ami tökéletesen passzol a Blue Origin küldetéséhez.
 


A "nemzeti csapatba" ezzel nem csak a Blue Moon és a Lockheed által fejlesztett, Orion nevű kapszula kerül bele, de a Northrop révén az a vállalat is, amely az 1960-as években, a NASA Apollo-programjában az akkori holdkompot tervezte. A kevésbé ismert Draper egy nonprofit kutatás-fejlesztési szervezet, amely akkoriban a navigációs számítógépeket szállította a leszállóegységekhez, most pedig különféle technológiákkal járul hozzá a Nemzetközi Űrállomás működéséhez.

A négy vállalat együttműködését a Blue Origin vezeti fővállalkozóként, és közös javaslatot nyújtanak majd be a NASA-nak az Artemis programban használt holdkompok megvalósítására. A megállapodást minden bizonnyal az a márciusi bejelentés hívta életre, amelyben Mike Pence amerikai alelnök hivatalossá tette a következő holdraszállás tervét: eszerint az első nő és a következő férfi a Holdon mindenképpen amerikai lenne, akik ráadásul amerikai technológiával, az USA területéről indulva hajtanák végre a küldetést.

A Mars helyett a holdbázisra gyúrnak

A Blue Origin a többi, magánkézben lévő űripari vállalathoz képest valamivel pragmatikusabban kezeli az űrutazást: miközben a SpaceX a Hold és a Mars meghódítását az emberiség fennmaradásának zálogaként kezeli, addig Bezos szerint a a Földet kellene sokkal élhetőbb hellyé varázsolni az űrkutatás eszközeivel. A Blue Origin célja, hogy a konkurens megoldásoknál gazdaságosabbá tegye az űrutazást, elsősorban a rakéták és más komponensek újrahasznosításával.

A cég fejlesztései elsősorban a rakétameghajtású függőleges fel- és leszállást, illetve a a földkörüli pályák eléréséhez szükséges járművek létrehozását célozzák, és az agendájukban az űrturizmus is szerepel. Mindehhez olyan technológiákra lenne szükség, amelyeknek megbízhatósága eléri a jelenleg használt repülőgépekét, ehhez viszont rengeteg útra és tesztrepülésre van szükség, így a Blue Origin szerint a költségek leszorítása egyben a biztonságos megoldások kidolgozásának feltétele is lenne.

Ahogy már korábban, egy februári beszélgetésen is kiderült, Jeff Bezos saját bevallása szerint nem az Amazont, hanem a Blue Origin projektet tekinti igazán a szívügyének, egyáltalán nem gondolkodik a Mars kolonizálásában: korábban úgy nyilatkozott, hogy aki a Marson akar élni, az töltsön el egy évet a Mount Everest tetején, aztán vegye figyelembe, hogy a Marshoz képest egy trópusi paradicsomban lakott.

Piaci hírek

Nem halad nagyon jól a britek MI-szuperhatalommá válása

Bár a jelenlegi kormány regnálása alatt már 100 milliárd fontra teszik az ágazatba áramló magántőke értékét, a Guardian értékelése szerint jórészt "fantombefektetésekről" van szó, az OpenAI pedig éppen most tette parkolópályára nagyszabású Stargate UK projektjét is.
 
Mesterséges intelligencia, DevSecOps, platformkonszolidáció – leggyakrabban ez a három szó hangzik el a szakértők szájából.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.