Vállalatára nézve korlátozott hatásúnak minősítette a Baidu ügyvezető alelnöke az amerikai kormányzat nemrégiben hozott rendelkezéseit, amelyek azt célozzák, hogy Kínát elvágják a fejlett félvezetőipari technológiáktól. A céget nem véletlenül emlegetik kínai Google-nek is, hiszen a Baidu a helyi paicon domináns keresője és online reklámplatformja mellett például cloud szolgáltatásokat is kínál ügyfeleinek, miközben leányvállalatánál gőzerővel folyik az autonóm járművek fejlesztése is.

A fenti nyilatkozatot tevő Dou Shen az AI Cloud elnevezésű divízió vezetőjeként közvetlenül érezheti az Egyesült Államok által bevezetett szankciók hatását, ám szerinte mindennek nincs különösebb jelentősége sem a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos projekteknél, sem az önvezető technológiával kapcsolatos munkáknál. Sőt, az intézkedések felgyorsíthatják országa azon törekvését, hogy önellátóvá váljon a félvezetők területén.

Az alelnök mindezt azzal magyarázta, hogy a Baidu eddig sem támaszkodott "túlságosan" a legfejlettebb csiptechnológiára, valamint megfelelő mennyiségű készletet halmoztak fel az elengedhetetlen alkatrészekből. Shen ugyanakkor hozzátette, hogy a szankció alá eső termékek valószínűleg kiválthatók lehetnek alternatív megoldásokkal. A vállalat számára jelentős kiskaput jelent az is, hogy az autóipari csipek (egyelőre) nem szerepelnek az amerikai kormányzat tiltólistáján, így ez a terület egyáltalán nem érintett.

Ráadásul a Baidu már 2019-ben előállt saját MI-csipjével (Kunlun), amelyet Shen szerint már nem csak házon belül vetnek be, hanem ügyfelek felé is megkezdődött az értékesítése. 

Ami a pénzügyi számokat illeti: az idei harmadik negyedévben az AI Cloud részleg húzta a céget, hiszen 24 százalékos éves növekedést felmutatva 630 millió dollárnak megfelelő forgalmat ért el. A vállalat egésze ehhez képest jóval szerényebb, 2 százalékos expanziót tudott felmutatni, a teljes forgalom pedig átszámítva meghaladta a 4,5 milliárd dollárt. 

Kockázatok és mellékhatások

A Biden-kormányzat néhány hónap alatt több olyan rendelkezést is hozott, amelyek egyértelműen arra irányulnak, hogy a "nem baráti" országok technológiai fejlődését fékezze a pozícióját féltő szuperhatalom. Ezekkel azonban több probléma is akadt, hiszen az intézkedések mind az érintett amerikai cégeket, mind más fontos globális szállítókat is súlyosan érinthetnek, arról nem is beszélve, hogy a szankciók egyes régiókat hozhatnak kedvezőbb pozícióba (az USA kárára).

A helyzet fonákságát jól jellemzi, hogy a gyártók, például az Nvidia elkezdték "kitrükközni" a rendelkezéseket, és kifejezetten azért butítanak le bizonyos termékeket, hogy az még éppen ne essen a kiviteli korlátozások hatálya alá.

Mindeközben Kínában...

Mindeközben Kína továbbra is keményen dolgozik a globális technológiai fölény megszerzésén. Bár vannak botlások, az akadályozó tényezők és a korlátozások ellenére akadnak komoly sikerek is. 2023-ban felépítik az első fotonikus csipeket gyártó  létesítményt. Ezek a speciális csipek az elektronikus csipeknél ezerszer nagyobb számítási kapacitást biztosítanak úgy, hogy az energiaigényük ennél sokkal kisebb mértékben nő.

És ezt a gyártósort már nem az USA-ban, Japánban vagy Hollandiában fejlesztik, hanem egy kínai high-tech vállalatnál, Pekingben. Persze ez az üzem nem oldja meg Kína csipellátását, de jelzi, mire képes az ország technológiai ipara: ilyen alkatrészeket még sehol nem gyártanak nagy mennyiségben. A fotonikus csipek más szempontból is érdekesek: a gyártásukhoz nem kellenek azok a speciális litográfiai berendezések, amelyekből Kína importra szorul.