Lázadoznak a csipgyártáshoz szükséges berendezések amerikai gyártói a Kínába irányuló kiviteli tilalmak miatt. Elvileg jó ötletnek tűnt betiltani a fejlett csipgyártához szükséges technológiák, köztük a gyártóberendezések Kínába történő exportálását. Ha nincs fejlett berendezés, nem tud fejlődni a kínai félvezetőipar. Ha nem fejlődik a félvezetőipar, nem szűnik meg az ország függősége a fejlett amerikai technológiától... Így biztosítható az USA technológiai fölénye.
Csakhogy mint minden gyógyszeres terápiának, ennek is vannak mellékhatásai: az amerikai cégek teljesítményét is visszaveti. És az amerikai kormány egyelőre csak kitartással biztathatta őket. Gina Marie Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter a napokban azt üzente az érintett vállalatoknak, hogy tartsanak ki, mert akár kilenc hónapra is szükség lehet ahhoz, hogy a washingtoni kormány meggyőzze a szövetséges országokat: csatlakozzanak az embargóhoz.
Az USA egyelőre ott tart, hogy megpróbálja erre rávenni a szövetséges országokat. A Biden-adminisztráció elképzelése ugyanis nem aratott egyöntetű sikert. (Azt, hogy a csatlakozás milyen problémákhoz vezethet, jól mutatja a dél-koreai SK Hynix esete: a világ második legnagyobb memóriagyártójánál az is felmerült, hogy el kell adniuk kínai gyártóüzemeiket.) Csakhogy közben megy az idő, és addig az amerikai vállalatok elveszíthetik a kínai piacot, hiszen a nem amerikai vállalatokra nem feltétlenül vonatkoznak a kiviteli tilalmak. Van olyan amerikai berendezésgyártó, írja a The Register, amely 2023-ra 2,5 milliárd dollár bevételkieséssel számol az exporttilalom miatt.
Ezt ellensúlyozandó az USA elsősorban a holland és a japán kormányt "gyúrja", hogy csatlakozzanak a kereskedelmi blokádhoz. A holland ASML ugyanis a csipgyártás egyik alapjának, a litográfiai rendszereknek az egyik legnagyobb szállítója, de fontos szereplői ennek a piacnak a japán berendezésgyártók is.
Mindeközben Kínában...
Mindeközben Kína továbbra is keményen dolgozik a globális technológiai fölény megszerzésén. Bár vannak botlások, az akadályozó tényezők és a korlátozások ellenére akadnak komoly sikerek is. 2023-ban felépítik az első fotonikus csipeket gyártó létesítményt. Ezek a speciális csipek az elektronikus csipeknél ezerszer nagyobb számítási kapacitást biztosítanak úgy, hogy az energiaigényük ennél sokkal kisebb mértékben nő.
És ezt a gyártósort már nem az USA-ban, Japánban vagy Hollandiában fejlesztik, hanem egy kínai high-tech vállalatnál, Pekingben. Persze ez az üzem nem oldja meg Kína csipellátását, de jelzi, mire képes az ország technológiai ipara: ilyen alkatrészeket még sehol nem gyártanak nagy mennyiségben. A fotonikus csipek más szempontból is érdekesek: a gyártásukhoz nem kellenek azok a speciális litográfiai berendezések, amelyekből Kína importra szorul.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak