Ahogy azt láttuk, ma már az autóipart is megfektethetik a csipgyártók nehézségei. Bár a japán ipar sokáig kitartott, a Toyota például az ellátásilánc-menedzsmentjének az átszervezésével ideig-óráig el tudta odázni a bajt, ősszel már ugyanúgy gyártási nehézségekkel küzdött, mint a legtöbb konkurense.

A japán kormány odáig jutott, hogy olyan módon akarja serkenteni a csipgyártást, amely némileg ellenmond a nemzetközi ipartámogatási szabályoknak. Az új jogi keretek már a TMSC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Co.) Japánban építendő új gyárára is vonatkoznának, írta a Nikkei.

Ha nemzetbiztonsági kérdés, úgy is kell szabályozni

A japán kormány ezzel csupán igazodik ahhoz a nemzetközi trendhez, hogy az országok egyre inkább nemzetbiztonsági kérdésként tekintenek a csipellátás biztosítására. (Ez az Európai Unióra épp úgy igaz, ahogy az USA-ra.)

A félvezetőgyár építése azonban drága, és ha gyorsan kell, akkor még drágább. Ezért látja szükségét a japán kormány egy új szabályozási keretnek. A terv szerint decemberben szavaz a japán parlament arról az új törvényről, amely némileg átírja az új létesítmények építésének támogatására vonatkozó szabályokat.

A tokiói kormány nem először nyúlna ilyen eszközökhöz. Az 5G-s fejlesztésekre is egyedi szabályokat vezettek be, és ugyanilyen kiemelt területté tennék most a félvezetőgyártását. Először is már a 2021-es pénzügyi évre vonatkozó pótköltségvetésbe beletennének több milliárd dollárnyi összeget egy támogatási alap létrehozására.

A támogatást elnyerő, minősített gyáraknak azonban cserébe elég súlyos feltételeket kell vállalniuk. Megnyitásuk után folyamatosan fenn kell tartani a termelést, és folyamatos technológiai és egyéb beruházási kötelezettségük is lesz. Emellett hiány esetén utasíthatók lennének a termelés volumenének a növelésére. Az üzemeknek az általuk alkalmazott technológiák kiszivárgásának megakadályozására is szigorúbb intézkedéseket kellene hozniuk.

A WTO-val még lehetnek viták

A Nikkei szerint szinte biztosra vehető, hogy a törvény első kedvezményezettje a TSMC lesz. A tajvani gyártó októberben jelentette be a fentebb már említett japán gyártóüzemét, melynek építését jövőre el is kezdik. A tömegtermelés 2024 folyamán indul 22 nm és 28 nm közötti technológiával. A fő profil az okostelefonokba, autókba és a háztartási gépekbe szánt csipek lesznek.

A gyár felépítése a hírek szerint közel 9 milliárd dollárba kerül majd, de Kisida Fumio, aki október elején lett Japán miniszterelnöke, már bejelentette, hogy kormánya akár a költségek felét is hajlandó állni. A jövőben más, nagyobb léptékű fejlesztésekbe vágó csipgyártók is jogosultak lehetnek költségvetési támogatásra.

A Kisida-kormány tervezte szabályozás komoly vitákat indíthat a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO). A szervezetnél automatikusan jogtalannak, tehát azonnal megszüntetendőnek (a WTO közlekedési lámpáktól kölcsönzött terminológiája szerint "red box" besorolásúnak) tekintenek minden olyan állami támogatást, amely ösztönzi az exportot, miközben a támogatás feltételéül hazai alkatrészek és anyagok felhasználását írja elő. A Nikkei szerint a TSMC-támogatásnál ennyire nem súlyos a helyzet. Legfeljebb az állami támogatások második kategóriába, az ún. "amber box"-ba sorolható, amit eseti alapon kell elbírálni.