Mióta Pat Gelsinger lett az Intel első embere, repkednek a milliárdos ígéretek. Most épp Európa a kedvezményezettje Gelsinger ígéret-cunamijának. A vezérigazgató a müncheni IAA 2021-en (Internationale Automobil-Ausstellung) jelentette be, hogy az Intel a következő évtizedben 80 milliárd euróból tíz félvezetőgyárat építene fel Európában. Az időzítés és a helyszín nem volt véletlen: most már a globális autóipar legnagyobb és legjobb logisztikával és beszállítói háttérrel rendelkező szereplőit is erősen sújtja a pandémia nyomán fellépő csiphiány. (Ezt a beszállítói lánc is megszenvedi, hiszen ha nem készül autó, motorra, fékre és ajtónyitó gombra sincs szükség.)
A probléma a kiváló beszállítómenedzsmenttel rendelkező Toyotát is elérte: áprilisban még azt csodálta a világ, hogy milyen jól kimozogta a gyártók többségét megakasztó hiányt, hogy aztán augusztusra a japánokat is utolérje a globális trend.
Gelsinger üzenete egyszerű volt: bár a félvezetőipar jó úton halad, hogy megoldja a csiphiányt, a kialakult helyzet mindenkinek egyértelművé tette, hogy milyen szerepet tölt be a globális ellátási láncokban ez az iparág. A pandémia alatt kialakult helyzetet pedig egy módon lehet kezelni: még több csipet kell gyártani.
Nyomulás Európában minden szinten
A csipgyártó Gelsinger színre lépése óta érzékelhetően tempót váltott: saját gyártás felfuttatása, bérgyártás, de mellette más bérgyártók kapacitásának kihasználása, felvásárlások és beruházás beruházás hátán... Az USA-ban már bejelentettek egy 20 milliárd dolláros gyárbővítés. Ehhez jött most a tíz évre elosztott 80 milliárdos európai terv. Ami egyelőre terv, de Gelsinger reményei szerint az év végéig bejelentik a következő európai "mega fab" felépítését.
Az autóipar azonban gyorssegélyre is számíthat. Az Intel az írországi félvezetőgyára kapacitásainak egy részét az autógyártók igényeinek kiszolgálásra állítja át. (Mint a ZDNet emlékeztet, Gelsingerék az év elején jelentették be, hogy 7 milliárd eurót szánnak arra, hogy megduplázzák az írországi gyár kapacitását, valamint hogy a gyártósorokat felkészítsék a 7 nm-es gyártástechnológiára.)
Gelsinger emellett arról is beszélt, hogy az Intel támogatja az Európai Bizottság belső csipgyártásra vonatkozó tervét. Mint a Bitport is megírta, a 2030 Digital Compass tervezet szerint az évtized végére az EU-nak a "digitálisan szuverenitás" jegyében 20 százalékost részesedéssel kell(ene) bírnia a csúcstechnológiás félvezetőipari termékek piacán.
Ez jelenleg 9 százalék, hívta fel a figyelmet az Intel-vezér, miközben például 1990-ben még Európa súlya 44 százalék volt a globális félvezetőiparban. Ezt a trendet fordítaná meg az Intel azzal a 80 milliárd euróval, amit az EU-s gyártás felfuttatására költ.
Az első két gyár helyszíne még nem ismert, de Belgium, Hollandia, Franciaország és Németország is verseng a beruházásért – tudta meg belső forrásokból még a nyáron a Financial Times. A beruházásokhoz természetesen az Intel is igénybe venné az uniós beruházási támogatásokat, de azt egyelőre nem tudni, hogy az Intel 80 milliárdis nagylelkűségének hány százalékát állnák az uniós adófizetők.
Ez a jó irány az EU-nak?
Gelsinger erős ígéreteit a csiphiánytól szenvedő autóipar vezetői bizonyára örömmel hallgatták. Különösen amiatt, mert az autók alkatrészköltségeiben folyamatosan nő a csipek (szenzorok, vezérlők, kommunikációs és memóriaegységek stb.) aránya. Az európai technológiai ipari ökoszisztéma szereplői azonban nem feltétlenül fogadják vastapssal az Intel nyomulását.
Miközben az Európai Bizottság tavaly deklarálta: az EU-nak meg kell teremtenie a technológiai szuverenitást, a megvalósítás egyelőre kimerül a Szilícium-völgy óriásainak a megregulázásában, meg olyan ködös tervekben, mint a Gaia-X. Ezeket még az Ursula von der Leyen vezette EB innovációért felelős biztosa, Mariya Gabriel is úgy értékelte, hogy az EU-nak el kellene felejtenie végre a Szilícium-völgy-fixációját, és körül kellene nézni saját háza táján, hogy fel tudjon karolni olyan technológiai kezdeményezéseket, melyekben világelső tud lenni. Ehhez azonban Pat Gelsinger helyett elsősorban uniós innovátorokat kellene meghallgatni – és lehetőleg gyakran.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak