Nem érzi a startupok körüli bugit az Európai Unió. Röviden így foglalható össze a Politicónak az az elemzése, amit az EU-s stratup-ökoszisztémáról készített. Miközben soha nem született annyi startup az EU-ban, mint az idén, Brüsszelben mintha nem akarnának tudomást venni a technológiai ipar realitásairól.

A valós folyamatok és az EU vezetése közötti különbséget azzal érzékelteti a lap, hogy miközben az észt Bolt 600 millió eurót kapott egy élelmiszer-szállítási szolgáltatás elindítására, az Unió illetékesei azon pörögnek, hogy meg kellene vétózni a Kustomer felvásárlását, amit a Facebook tavaly év végén jelentett be.

Tehát miközben az uniós alapítású stratupok egyre több befektetést vonzanak, és válnak globálisan is meghatározó szereplőkké olyan versenyképes területeken, mint a pénzügyi szolgáltatások vagy a zöld technológia, az EU digitális témákért felelős vezetői, köztük Margrethe Vestager ügyvezető alelnök és Thierry Breton belső piaci biztos energiáit teljesen leköti az amerikai big techekkel folytatott küzdelem.

Jól jellemzi a helyzetet, írja a Politico, hogy Vestager számára is előbbre való találkozni az Intel új vezérigazgatójával, Pat Gelsingerrel, mint az EU legnagyobb technológiai cégeinek és unikornisainak a vezetőivel. Pedig a Bizottság már belülről is kapott kritikát emiatt. Mariya Gabriel innovációért felelős biztos szerint ugyanis az EU-nak el kellene felejtenie végre a Szilícium-völgy-fixációját. Ahogy az európai Google létrehozásának illúziójával is le kellene számolni. Merthogy fölösleges olyasmire pazarolni az időt, ami már elúszott. (Idén a francia elnök beszélt az EU-s bigtechek létrehozásának szükségességéről.)

Pénz van, és komoly problémák is

Az EU kockázati befektetői is így gondolkodnak (lásd a Bolt esetét): amiben van perspektíva, arra van pénz. Idén az európai stratupok összesen 48 milliárd eurós befektetést gyűjtöttek, ami közel háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában mérttel. Mint a holland Dealroom adataiból kiderült, Európa részesedése a globális stratup-befektetésekből ezzel 18 százalékra nőtt. Tegyük hozzá, ezt nem csak az EU érte el önmagában, hanem Nagy-Britanniával, Norvégiával és Svájccal együtt. Egy befektetési szakértő szerint ma még az amerikai befektetőknek is Európa lehet az egyik legérdekesebb régió. Egyrészt nem olyan túlfűtött, mint az amerikai, másrészt lényegesen megbízhatóbb és átláthatóbb, mint az orosz, a kínai vagy akár a brazil.

Az EU-s startupok helyzetét azonban évek óta ismert, rendszerszintű problémák nehezítik. Nagy gond például az EU-n belüli harmonizáció hiánya, ami miatt a startupoknak rengeteg energiájuk megy el a különböző nemzeti szabályokhoz való igazodásra. Ennek csak egyik, de elég fontos eleme a nem EU-s munkatársak, tagok felvétele, vagy a munkavállalók részvényopciójának a kérdésköre, melyek megoldását a Not Optional szakmai szervezet évek óta szorgalmazza. Simon Schaefer, a Startup Portugal startup hub elnöke szerint tíz éve mondják a döntéshozóknak, hogy ez nem jó, de azóta sem történt érdemi előrelépés. Nem a nagy amerikai cégek megszelídítésével kellene foglalkozni, hanem a tagállamokat kellene meggyőzni, hogy segítsenek a munkaügyi, bevándorlási és adózási szabályok harmonizálását a startupoknak is kedvező irányba mozdítani.

Itt is előjön az EU összes ellentmondása

Az Európai Bizottság azonban tehetetlen. Az EU-nak ugyanis erősen korlátozott a ráhatása például a tagállamok adózási, társadalombiztosítási és bevándorlási politikájára.

A Brüsszelben lobbizó startupszervezetek májusban adtak át az EB-nek egy újabb javaslatcsomagot, amiben vonzóbb részvényopciós rendszerek és egy páneurópai startupvízum bevezetését szorgalmazzák. A már befutott cégek azonban inkább az egyéni lobbiakciókat részesítik előnyben.

Egyelőre nem látszik, lesz-e előrelépés ezen a téren. A többéves iszapbirkózásnak annyi pozitívuma mindenesetre már felmutatható, hogy a tagállamok márciusban megállapodtak az ún Startup Nations Standardban, amely egyfajta best practice-gyűjtemény a startupbarát környezet megteremtéséhez. Hatásának nyomon követésére pedig felállítottak egy lisszaboni irodát.

Ami a speciális vízumot illeti: a franciák a januárban induló elnökségük alatt össze akarják hozni azoknak a tagállamoknak a koalícióját, melyek hajlandók egy ilyen vízum bevezetésében részt venni.