Az Európai Bizottság néhány nappal ezelőtt jelentette be EU Startup Nations Standard (SNS) nevű kezdeményezését, melynek lényege az európai startupokat támogató szabályozási környezet kialakítása lenne az erre hajlandó EU-s tagállamokban. A Bizottság múlt pénteken kiadott közleménye szerint a programhoz már az első körben is 24 uniós ország és Izland csatlakozott, a három kimaradó között Bulgária és Horvátország mellett egyelőre Magyarország is ott szerepel.

Az SNS lényegében arra hívja fel az európai államokat, hogy a megfelelő törvényi változtatásokkal kedvezőbb helyzetbe hozzák a feltörekvő vállalkozásokat az olyan területeken, mint a startupokra vonatkozó vízumszabályok vagy a munkavállalói tulajdonszerzés. A változtatások bevezetéséhez egy részletes ütemterv is tartozik, amelynek betartására az aláírók elvileg vállalást tettek, bár a formális csatlakozás természetesen nem feltétele a megfelelő szabályozás kialakításának.

Az európai startupok nemzetközi versenyképességét a legtöbbek szerint már régóta akadályozzák az a 20. századból itt maradt jogi környezet, ami mára súlyos hátránnyá vált a globális technológiai versenyben. A jelentős növekedési potenciállal rendelkező, de tőkeszegény technológiai vállalkozások például igen korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek, hogy részvényopciókkal magukhoz csábítsák a legjobb szakembereket, ez pedig az ökoszisztéma fejlődésének alapvető feltétele volna.

Nagyobb mozgástér, kisebb bürokrácia

Az EB javaslatai szerint mielőbb biztosítani kell, hogy ezek a munkavállalói részvényopciók egészen addig mentesüljenek a tőkenyereség adóztatása alól, amíg ténylegesen pénzre nem váltják azokat mondjuk a startupok elsődleges nyilvános részvénykibocsátásakor, ezzel együtt pedig eleve biztosítani kell azt a lehetőséget is, hogy a cégek szavazati joggal nem járó munkavállalói részvényopciókat bocsássanak ki. Fel kell gyorsítani, pontosabban egy napra kell rövidíteni az új vállalkozások alapításához szükséges adminisztratív eljárásokat is, ami összességében nem kerülhetne többe 100 eurónál.

Az Európai Unión kívülről érkező technológiai szakemberek számára fel kell pörgetni a munkavállalói vízumok kiadását, és a kedvező szabályozási környezet kialakításával azt is segíteni kell, hogy az európai startupok sikeresen hívhassák haza a máshol dolgozó tehetségeket. Ennek a Bizottság szerint elemi követelménye a szűk keresztmetszetek és a kiterjedt bürokrácia csökkentése, ennek sikeres megvalósításához pedig szabályozási tesztkörnyezeteket kell létrehozni.

A kezdeményezést a Not Optional nevű szakpolitikai csoport is üdvözölte, amely több mint két évvel ezelőtt már nyílt levélben hívta fel a figyelmet az európai szervezetek vesenyhátrányára a tengerentúli riválisokkal szemben. A felhíváshoz több mint 700 európai startup képviselői és befektetői (500 technológiai vállalkozás, illetve a tágabb értelemben vett technológiai ökoszisztéma további 200 szereplője) csatlakoztak, így az üzenet meglehetős súllyal landolt az európai illetékesek asztalán.

Ideje lenne rendbe tenni az arányokat

Az aláírók szerint már akkor is égető kérdés volt a munkavállalói tulajdonszerzés szedett-vedett, inkonzisztens és gyakran a vállalatokat büntető szabályozása. Ezt az európai szabályozás valamiféle azonnali bérkiegészítésként kezeli, a fejlődő üzletek azonban nem képesek csúcsfizetésekkel magukhoz csábítani a legjobb szakembereket, mivel a sokkal nagyobb anyagi mozgástérrel rendelkező multikkal szemben csak a jövőbeni sikerekből való részesedés ígéretét állíthatják szembe – ez máshol a kiválasztottaknak a kockázatos startup vállalkozások sikere esetén csaknem akkora pénzesőt jelent, mint maguknak az alapítóknak.

A beszámolók ezzel kapcsolatban a McKinsey tavaly októberi kutatását idézik, amiből kiderült, hogy az összes stratup cég 36 százaléka Európában működik, miközben az unikornisok, a legalább egymilliárd dollárra értékelt startupok között 14 százalékos a kontinens részesedése. Az SNS-kezdeményezés már 2030-ra gatyába rázná ezt az arányt, megduplázva az európai unikornisok számát, amihez persze villámgyors reformokra lesz szükség: Németországban, Európa legnagyobb gazdaságában például a mai napig szinte nem is létező intézménynek számítanak az alkalmazotti részvényopciók.