Az Európai Bizottság március 9-én mutatta be 2030 Digital Compass néven hivatkozott tervezetét, amelyben 2030-ig vázolja fel jövőképét az Európai Unió digitális átalakulására. Az ebben megfogalmazott elképzeléseket négy sarkalatos pont köré csoportosították, melyek közül az egyik a biztonságos és fenntartható digitális infrastruktúrákról szól, ezen belül pedig az egyik célkitűzés az lenne, hogy a csúcstechnológiát képviselő félvezetők piacán az EU-nak meg kell kétszereznie részesedését a világ össztermeléséből.

Ahogy a tervezet bejelentését megelőzően is írtuk, Európa hozzájárulását aktuálisan 10 százalék köré tehetjük a 440 milliárd dolláros nemzetközi félvezetőpiacon, vagyis az EB tervezete 20 százalékos részesedést irányoz elő az évtized végére. A jelenlegi helyzetet tovább árnyalja, hogy a termelés majdnem teljes egészében a más kontinenseken zajló bérgyártásra támaszkodik, így az Uniónak a saját területén is jelentős kapacitásfejlesztést kell végrehajtania, ha csökkenteni kívánja kitettségét az amerikai és ázsai technológiával szemben.

A legújabb hírek szerint a belső piacokért felelős biztos, Thierry Breton április 30-án, pénteken személyesen találkozik Patrick Gelsingerrel, az Intel vezérigazgatójával, és egy videokonferencián tárgyalást folytat majd Maria Marceddel, a TMSC Europe elnökével is. Az EB elsődleges célja, hogy a jövőre nézve felvértezze magát a globális ellátási lánc olyan kríziseivel szemben, mint amilyen az év eleje óta világszerte csiphiány, ennek érdekében pedig arra próbál meg rávenni egyik vagy másik félvezetőipari vállalatot, hogy telepítsen Európába egy jelentős új gyártóüzemet.

Ezzel az EU a létező legmodernebb gyártástechnológiákat próbálja a határain belülre telepíteni, a 2030-as tervek között ugyanis a világpiaci részesedés megkétszerezésén túl szerepel az akkorra legfejlettebbnek számító, 2 nanométeres félvezetőgyártási eljárással készülő csipek előállítása is. Thierry Breton a Reuters beszámolója szerint az európai technológiai szuverenitással kapcsolatban elmondta: az EU semmiképpen sem kívánja izolálni magát, de úgy építene nemzetközi partnerségeket, hogy azokban vezető szerepet játsszon.

Mindenki új gyárakat akar

Az már korábban kiderült, hogy a tervezett európai félvezetőipari fejlesztéseket az Európai Bizottság az uniós közérdeket képviselő jelentős projektek (IPCEI) között, a piaci befektetők nagy arányú bevonásával valósítaná meg. A szükséges befektetések értékét a német gazdasági miniszter február elején legalább 50 milliárd euróra becsülte. Az olyan európai gyártók azonban, mint az Infineon, az STM vagy az NXP, már jóval korábban feladták a technológiai vezető szerepre irányuló törekvéseiket, és inkább különböző réspiaci tevékenységekre koncentrálnak.

A találgatások máris megindultak a leendő új "eurofab" helyszínéről: ezek közül a hírügynökség az illetékes EU-biztos hazáját, Franciaországot, a németországi Drezda környékét, illetve Lengyelországot is említi. A Politico ezzel kapcsolatban azt is tudni véli, hogy Gelsinger európai látogatása során Németországban is megfordul majd, ezt azonban egyelőre sem az Intel, sem a német gazdasági minisztérium nem erősítette meg.

A hazai technológiai bázis és félvezetőipari gyártási kapacitások megteremtése vagy növelése ma már nem csak az Európai Unióban, de minden jelentős gazdaságban aktuális téma. Az amerikai kormányzat februárban jelentette be, hogy összesen 37 milliárd dollárnyi forrást biztosítana az ottani csipgyártás állami támogatással való felpörgetéséhez, április elején pedig kiderült, hogy az indiai kormány ugyancsak dollármilliárdos nagyságrendű támogatásokat helyez kilátásba az olyan félvezetőipari cégeknek, amelyek vállalják, hogy új üzemeket létesítenek az országban.