Az uniós országok egy része nagyszabású terveket dédelget a technológiai hardverek európai gyártásának felfuttatására, pontosabban azoknak a képességeknek a fejlesztésére, amelyek csökkenthetik az iparág kitettségét a külföldi beszállítóktól. A németek, a franciák és összesen 16 további EU-tagállam megállapodása szerint közösen invesztálnak majd a félvezetőipari kapacitásokba és a processzorok gyártásába, ami nem csak kulcsfontosságú terület az internetre csatlakozó eszközök korszakában, de csökkentheti a gazdasági blokk lemaradását is a Kínával vagy az Egyesült Államokkal folytatott versenyben.

Európa részesedése 10 százalék körül van a 440 milliárd dollárosra becsült nemzetközi félvezetőpiacon, de maga a gyártás szinte teljes egészében a más kontinenseken zajló bérgyártásra támaszkodik. Az pedig, hogy az EU teljesen önállóan még a saját szükségleteinek kielégítésére sem képes, látványosan megmutatkozott a tavaly ilyenkor kirobbant világjárvány során, amikor a szállítási nehézségek és a csiphiány fontos iparágakban okozott komoly problémákat.

A német gazdasági miniszter, Peter Altmaier a francia kollégájával folytatott virtuális panelbeszélgetés során 50 milliárd euróra tette az európai félvezetőiparba pumpált befektetések értékét, amelyeket az európai közérdeket képviselő jelentős projektek (Important Projects of Common European Interest, IPCEI) között valósítanának meg. Altmaier szerint a kezdeményezés keretei között a teljes összeg 60-80 százaléka jöhet majd a piaci befektetőktől, míg a résztvevő uniós országok állami támogatásokon keresztül biztosítanák a fennmaradó 20-40 százalékot.

Eddig is jól hangzott, de már nagyon el kellene kezdeni

Az állami szubvenció különleges formáját, amit időközben már az Infineon szóvivője is üdvözölt, más technológiai területeken is alkalmazzák vagy tervezik alkalmazni: ilyen lenne például az európai akkumulátorgyártás támogatása, a mesterséges intelligencia fejlesztése vagy a páneurópai nagyteljesítményű számítástechnikai infrastruktúrára és szolgáltatások kiépítése. Az Infineon ehhez azt is hozzátette, hogy a szép terveket villámgyorsan át kell ültetni a gyakorlatba is, ha az EU valóban növelni akarja versenyképességét és geopolitikai rugalmasságát.

Azok a vállalatok, amelyek részt kavánnak venni a programban, Németországban március elsejéig nyújthatják be az igényelt befektetések részletesen kidolgozott terveit. Ezután az Európai Bizottság egyenként bírálja el a projekteket, hogy még az év vége előtt mindegyikkel kapcsolatban meghozza a végső döntést. Az elektronikai ipar és a beágyazott rendszerek értékláncának fejlesztését célzó nyilatkozatot egyébként Magyarország képviseletében Palkovics László innovációs és technológiai miniszter írta alá még december elején.

Ma már szinte közhely, hogy az európai technológiai ipar lemaradása több szempontból is látványos a nemzetközi versenyben, ami a kontinens nyilvánvaló erősségei mellett is egyre jobban befolyásolja az EU versenyképességét, legyen szó a befektetések mértékéről, a technológiai önállóságról vagy a globális piacon is vezető erőt képviselő techcégek felnövesztéséről. Tegnap éppen a mesterséges intelligencia kapcsán idéztünk egy friss elemzést, ami az MI-fejlesztések és alkalmazások területén Európát a legtöbb mutatóban az USA és Kína mögé sorolta, annak a reménye nélkül, hogy az EU egyhamar ledolgozhatná a hátrányát.