Az amerikai elnök szerdai bejelentése szerint összesen 37 milliárd dollárnyi forrást próbálnak előteremteni ahhoz, hogy törvényi támogatással pörgessék fel a hazai amerikai csipgyártást, amelynek gyengeségét különösen szembetűnővé tette a félvezetőipari termékeket érintő, világszerte tapasztalható hiány. Ennek következtében a járműgyártók szinte mindenhol, így az Egyesült Államokban is sorra állították le vagy vették vissza a termelésüket, miután az ellátási láncokban világszerte tapasztalható fennakadásokat még súlyosabbá tették, hogy a csipgyártók képtelenek voltak kiszolgálni az újabb rendeléseket.

A Joe Biden által most aláírt elnöki rendelet arra utasítja az új adminisztráció képviselőit, hogy az iparági szereplőkkel közösen dolgozna ki megoldást az újkeletű csiphiányra. A kongressztus ezzel kapcsolatban már korábban felhatalmazást adott a kormányzatnak, az új becslések szerint azonban az első körben is legalább 37 milliárd dollárnyi forrásra lesz majd szükség a szükséges kapacitások megteremtéséhez, a keret megszerzését pedig még biztosítani kell.

A Fehér Ház közleményéből kiderül, hogy az idei védelmi költségvetés elfogadásakor már a hazai csipgyártó kapacitás növelése is napirenden volt. Az amerikai védelmi minisztérium védelmi már 2017-ben megfogalmazta, hogy nemzetbiztonsági érdeknek tartja a jórészt külföldre szervezett kapacitások fokozatos visszaköltöztetését, az előző évé végén pedig megkezdődött annak a programnak az összeállítása, ami megerősítené a fizikailag is az Egyesült Államokban működő csipgyártó és -fejlesztő tevékenységet.

Az ehhez szükséges beruházásokat már több iparági szervezet is sürgette az Egyesült Államok kormányánál, legújabban a Semiconductor Industry Association (SIA) fogalmazott meg ilyen igényeke. A most kiadott elnöki rendelet 100 napot adott az ellátási láncok működésének feltérképezésére négy fontos szegmensben, így a félvezetőipari csipek, a járművekbe szánt nagy teljesítményű akkumulátorok, a ritkaföldfémek és a gyógyszeripar területén, és a hadiipar megerősítésének terveihez hasonló átvilágításra utasított az egészségügyben, a távközlési technológiákban, a szállítmányozásban, az energiaiparban és az élelmiszer-előállításban is.

Ez mindenhol nagyon sokba fog kerülni

A világjárvány nagyon hamar világossá tette, hogy egy Amerikához hasonló nagyhatalom számára a gyógyszeriparról vagy a mikroelektronikáig számos iparág hazai jelenléte bizonyulhat kulcsfontosságúnak. A hivatkozott ellátásiláncok az elmúlt időben számtalan módon akadoztak, ami nem csak az autókba való csipek szállításában mutatkozott meg, de olyan látszólag banális dolgokban is, mint a maszkok vagy gumikesztyűk hiánya.

A Reuters ezzel kapcsolatban az elnöki rendelet előkészítésében is résztvevő egyik kormányzati tisztviselőt idézi, aki szerint ezúttal nem csak a problémák értékeléséről van szó, hanem azonnal meg is teszik majd a szükséges lépéseket, amit hiányosságokat azonosítanak egyik vagy másik területen. A csipeknél maradva, az SIA saját adatai alapján az amerikai vállalatok például hiába jegyzik a globális eladások csaknem felét, ha a gyártás teljes tömegének mindössze csak 12 százaléka valósul meg ténylegesen az USA-ban.

Ahogy korábban írtuk, az akadozó ellátás most részben az amerikai-kínai kereskedelmi háború közvetett hatásaira, így a félvezetőipart jelentősen érintő amerikai technológiai exportkorlátozásokra vezethető vissza. Ezzel kapcsolatban a félvezetőipari termékek tervezésében, az elektronikai gyártásban és az ellátási láncban érdekelt szervezetek a rendelkezések felülvizsgálatát sürgetik, és a területen meghatározó jelenléttel bíró országok megállapodásával multilaterális szabályokon keresztül teremtenék meg azt a keretrendszert, amelyben ők maguk is hatékonyan működhetnek, de az amerikai nemzetbiztonság és gazdasági versenyképesség sem szenved csorbát.

Február elején kiderült, hogy az Európai Unió tagállamainak egy része is ehhez hasonló, nagyszabású terveket dédelget a technológiai hardverek európai gyártásának felfuttatására, illetve azoknak a képességeknek a fejlesztésére, amelyek csökkenthetik az iparág kitettségét a külföldi beszállítóktól. Európa részesedése 10 százalék körül van a 440 milliárd dollárosra becsült nemzetközi félvezetőpiacon, de maga a gyártás szinte teljes egészében a más kontinenseken zajló bérgyártásra támaszkodik. A német gazdasági miniszter nemrég 50 milliárd euróra tette azoknak a tervezett európai félvezetőipari befektetéseknek az értékét, amelyeket az uniós közérdeket képviselő jelentős projektek (Important Projects of Common European Interest, IPCEI) között, a piaci befektetők nagy arányú bevonásával valósítanának meg.