Az 1970 óta működő SEMI (korábban Semiconductor Equipment and Materials International) a félvezetőipari termékek tervezésében, illetve az elektronikai gyártásban és az ellátási láncban érdekelt szervezeteket tömörítő nemzetközi szövetség, amely ma már több mint 2400 céget és ezen keresztül 1,3 millió szakembert képvisel világszete. A csoport hétfőn fordult nyílt levélben az Egyesült Államok leendő kormányához, egész pontosan a kereskedelmi miniszteri poszt várományosához, amelyben az általa szükségesnek tartott lépésekre hívja fel az éppen felálló Biden-adminisztráció figyelmét.

A felhívás legfontosabb témája természetesen az amerikai-kínai kereskedelmi háború, ezen belül is a félvezetőipart jelentősen érintő exportkorlátozások, amelyeket az előző években nemzetbiztonság érdekekre hivakozva léptettek életbe. Az SEMI álláspontja szerint a rendelkezések java részét úgy implementálták, hogy az érintettektől előzetesen nem gyűjtöttek össze érdemi visszajelzéseket, és nem is hoztak létre semmilyen világos rendszert, amelyhez a szabályozás egyes elemei igazodtak volna.

A szervezet vezetője által jegyzett levélben több mint szokatlannak nevezett eljárás az SEMI szerint olyan közvetett, nem feltétlenül eltervezett következményekkel járt, amelyek hatással vannak a külföldön (tehát nem az Egyesült Államokban) gyártott félvezetőipari termékekre, a tesztberendezésekre vagy a gyártásban alkalmazott más eszközökre is. Ehhez hozzáteszi, hogy ha az egyoldalú rendelkezéseknek volt is bármilyen potenciális hozadéka, az idővel mindenképpen elolvadt, mivel egyrészt az amerikai ipart is szükségtelenül sújtotta, másrészt az amerikai exportőröket is sebeztehtővé tette a válaszlépésekkel szemben.

A korlátozásokban sem jó a teljes egyoldalúság

Az SEMI mindezek alapján olyan szabályozást sürget, amelynek lényeges pontjai a félvezetőiparban fajsúlyos országok megállapodására épülnek, vagyis multilaterális szabályokon keresztül teremtik meg azt a keretrendszert, amelyben a cégek hatékonyan működhetnek, a lehető legkevésbé veszélyeztetve az amerikai nemzetbiztonságot és az USA gazdasági versenyképességét. A levél külön is felkéri a kereskedelmi miniszteri posztra jelölt Gina Raimondót, hogy vizsgálja felül azt a tavaly augusztusi törvényt, ami felhatalmazást adott az Egyesült Államoknak a külföldi cégek korlátozására a kínai Huawei felé irányuló szállításokban.

Az iparági szövetség sürgősen megoldandó problémaként említi, hogy már látványosan feltorlódtak azok az elbírálásra váró kérelmek, amelyeket a jelenlegi exportkorlátozások értelmében kellett benyújtani az illetékes hatóságokhoz, a késlekedés ugyanis egy bizonyos határ fölött gyakorlatilag megfelel a visszautasításnak. Ide tartozik, hogy az a több mint 100 szervezet, amelyet az előző adminisztráció a kínai hadsereggel való kapcsolata miatt feketelistázott, szintén az iparági szereplők álláspontjának megismerése nélkül került fel vonatkozó a nyilvántartásba.

Érdemes megjegyezni, hogy az SEMI nem javasolja a Kínával szembeni szankciók teljes feloldását, de arra ösztönzi az új amerikai korményzatot, hogy a nemzetközi piacon is jelenlévő szövetségeseivel közösen dolgozza ki az intézkedések kereteit. A csoport a folyamatba bevonná a holland, a német, a brit, a japán vagy a dél-koreai törvényhozókat is, akikkel első körben együtt fektetné le mindazokat a célokat, amelyek érdekében egyáltalán szükség van a félvezetőipari termékek és technológiák kínai exportjának korlátozására.

Ahogy az utóbbi napokban mi is beszámoltunk róla, a nagy autóipari cégek például sorban korlátozzák vagy állítják le a gyártósorokat világszerte, miután az amerikai intézkedések nyomán a kulcsfontosságú kínai chipgyártó üzemek nem képesek kielégíteni a megrendeléseiket, az alternatív (mondjuk tajvani) beszállítóknál pedig ugyanennek eredményeként halomba torlódnak a megbízások. A csiphiánynak már hazai aktualitása is van, nemrég a kecskeméti Mercedes-gyárban is kénytelenek voltak két hétre felfüggeszteni a termelést.