Pénteken este jelent meg a hír a BAON-on, hogy miután egy hónapos karbantartási szünet volt a kecskeméti Mercedes-gyárban, mindössze január 20-án estig tudják folytatni a gyártás, mert hiányzik egy alkatrész, nevezetesen egy Japánban gyártott csip. Így január 30-áig újra leáll a termelés. A megyei lapnak a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. azt írta, hogy világszerte akadozik az ellátás egyes félvezető-komponensekből.
Globálisan is komoly fennakadások vannak az ellátási láncokban (nem kis részben a Trump-adminisztráció lépései miatt): a leálló kínai üzemek termeléskiesését még az olyan bérgyártó-óriások sem tudják egyik napról a másikra pótolni, mint a tajvani TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Co.) vagy a Samsung. Ez pedig már nem csak az informatikai eszközgyártóknál okoz fennakadásokat, hanem a szórakoztató elektronikai iparban és az autógyártóknál is.
Mindeközben Távol-Keleten...
A nehézségek ellenére a félvezetőgyártók elképesztő módon felértékelődtek az elmúlt évben. Mint a Nikkei összeállításából kiderül, a pozitív hatás szinte minden félvezetőgyártó papírjára rávetült, emiatt például a Nikkei indexértéke csak az elmúlt két hétben 4 százalékkal emelkedett. A japán vállalatok közül a Tokyo Electron, amely az utóbbi években teljesen együtt mozgott az USA Kína-ellenes gazdaságpolitikai irányával, tavaly 14 százalékkal drágult. Félvezetőgyártáshoz berendezéseket szállító vállalat bevételei nagyjából 15 százalékkal nőnek a márciusig tartó pénzügyi évében. A japán Renesas Electronics, amely az autóiparnak szállít csipeket, 15 százalékos pluszban áll.
A TSMC papírjaiért jelenleg 13 százalékkal kell többet adni, mint tavaly év végén, a 12 hónappal ezelőttihez képest pedig 80 százalékkal magasabb az árfolyam. A dél-koreai SK Hynix és Samsung Electronics árfolyama egyaránt 8 százalékkal, a gyártáshoz berendezéseket szállító DI-é 16 százalékkal nőtt – szintén az elmúlt két és fél hétben. A felfutás a kínai gyártókra is hatott: közülük az egyik legnagyobb, a Semiconductor Manufacturing International például 25 százalékos pluszban áll. (Ezért is lehet nehéz az Intel befektetőinek látni a vállalat lejtmenetét, amit az új vezérigazgató kinevezése egyelőre megállított.)
Nagyon nagy a várakozás az iparággal szemben. A legtöbben a csippiac további gyorsuló növekedésére fogadnak. Az iparág teljesítményének egyik legjobb fokmérője, a SOX (Philadelphia Semiconductor Index) tavaly az év eleji visszaesés ellenére is 50 százalékot emelkedett (lásd a fenti grafikont).
Idén sem lesz hiány új csúcsokban
Tavaly minden összejött a gyártóknak: segítette őket a koronavírus-járvány, mert az megdobta a PC-k iránti keresletet, ami egyébként év közben okozott is ellátási problémákat. De segítette őket az is, hogy már a mobilgyártók is látnak fantáziát a terjedő 5G-ben. A TSMC például rekordbevétellel zárta az utolsó negyedévét, és továbbra is folyamatosan nő a megrendelésállománya. A menedzsment 2025-ig átlagos éves 10–15 százalékos növekedést ígér.
A Worldwide Semiconductor Trade Statistics azt jósolja, hogy a globális félvezetőipar idén 8 százalékkal bővül, és eléri a 469 milliárd dollárt (tavaly 5 százalékos volt a bővülés). Hasonló dinamikát jósolnak független piacelemzők is. A nagy nyertes az APAC régió (Ázsia, Csendes-óceán térsége, Kína), azon belül is a négy nagy játékos, Kína, Japán, Dél-Korea és Tajvan lesz. (A Deloitte mérései szerint a régió adja a globális piac 60 százalékát.)
Némi átrendeződés is várható. Sokáig Japán volt az USA mögött a világ második legnagyobb félvezetőgyártója (bevételek alapján), de tavaly már megelőzte Dél-Korea, és Tajvan is erősít. A TSMC például már most is a világ legnagyobb gyártója.
A felpörgő keresletnek azonban nem mindenki örülhet: az autógyártóknak, ahogy a Mercedes kecskeméti üzemének is, csökkenteniük kellett a gyártást a csiphiány miatt. Ez az árfolyamukon is látszik: Nissan az új évben 5 százalékos, a Toyota 3 százalékos mínuszban van.
Azzal kapcsolatban az elemzők óvatosak, hogy az új elnök, Joe Biden beiktatása után javul-e az USA és Kína viszonya, azaz enyhül-e az embargó, és ha igen, milyen gyorsan. Ez ugyanis módosíthatja a piac növekedését.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak