Az amerikai védelmi minisztérium védelmi kutatásokért felelős részlege, a Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) 2017-ben fogalmazta meg először a kormányzati szándékot, hogy fokozatosan hazaköltöztetné az Egyesült Államok félvezetőiparának mindazokat a kapacitásait, amelyeket az elmúlt évtizedekben sikerült a legnagyobb részben külföldre szervezni. Az Electronic Resurgence Initiative (ERI) néven hivatkozott program alapját az a felvetés adta, hogy a mikroelektronikai szegmens kiemelkedő fontosságú a védelmi rendszerek szempontjából is, a külföldi beszállítóktól való függőség pedig egyre jelentősebb nemzetbiztonsági kockázattá válik.

A Reuters pénteki riportja most arról számolt be, hogy a minisztérium nemsokára a gyakorlatban is elkezdi összeállítani azokat a konkrét javaslatokat, amelyekkel megerősítené a hazai gyártókapacitást. A piaci dinamika megváltoztatására olyan kezdeményezésekkel ösztönöznék a csipekkel kapcsolatos szellemi tulajdon és a csúcstechnológiával működő, szerződéses (foundry) félvezetőgyártók fejlődését, a támogatások mellett összehangolva az üzleti és az állami szektorból érkező megrendeléseket. Ennek érdekében egy Rapid Assured Microelectronics Prototypes – Commercial (RAMP-C) nevű programot is beindítanak, kiegészítve a hazai csipgyártó tevékenység ösztönzésére szolgáló, már futó kormányzati projekteket.

Ahogy a hírügynökség is felidézi, az olyan meghatározó amerikai félvezetőipari szereplők, mint az Apple, a Qualcomm vagy az Nvidia, mind külső partnerekre hagyatkoznak, és a TSMC-vel, a Samsunggal vagy más beszállítókkal gyártatják a termékeikhez szükséges csipeket, mint ahogy a legtöbb ilyen foundry gyártó is tajvani vagy dél-koreai illetőségű. Bár az Intel például az Egyesült Államokban is üzemeltet saját gyárakat, azok leginkább a cég saját áruját állítják elő, és nem folytatnak bérgyártó tevékenységet mások megbízásából. Mindez azt jelenti, hogy az USA-ban ma gyakorlatilag nem lehet üzletileg is életképes módon gyártatni csúcstechnológiás integrált áramköröket és mindazokat a kereskedelmi forgalomban elérhető késztermékeket, amelyekre szükség van a kritikus jelentőségű védelmi rendszerekben.

A járvány is megmutatta, hogy nem lehet mindent kiszervezni

Októberben éppen az Intel egyik Arizona államban működő gyára nyert el egy hadügyminisztériumi megbízást, amelynek célja az lenne, hogy elősegítse a hadsereg számára tervezett hi-tech csipek fejlesztésének a felgyorsítását. Ezzel párhuzamosan a TSMC is 12 milliárd dolláros beruházással létesítene új csipgyártó üzemet Arizonában, amihez a múlt hónapban szerezte meg a helyi kormányzattól a szükséges engedélyeket. Mindez azonban csepp a tengerben, ha figyelembe vesszük, hogy a mikroelektronika területén elképesztő kiterjedésű amerikai szellemi tulajdon a gyártást tekintve már közel háromnegyed részben külföldön hasznosul, és a hivatalos statisztikák szerint az összes kapcsolódó termék 95 százalékát ugyancsak külföldön tesztelik vagy csomagolják.

A világjárvány ehhez képest nagyon hamar világossá tette, hogy vannak olyan iparágak (legyen szó a gyógyszeriparról vagy a mikroelektronikáról), amelyeknek hazai jelenléte kulcsfontosságú egy Amerikához hasonló nagyhatalom számára, de ugyanez érvényes az olyan gazdasági-politikai blokkokra is, mint az Európai Unió, ahol az utóbbi időben ugyanerre a felismerésre csodálkoznak rá. Az elektronikai ipar részben vagy egészben történő hazaköltöztetése 15-20 évvel ezelőtt még nem lett volna üzletileg is életszerűnek nevezhető koncepció, köszönhetően elsősorban a munkaerő-költségek óriási különbségének, de az automatizálás ezen a területen is új lehetőségeket nyitott meg.

Mindeközben a Reuters egy másik érteülése szerint az Egyesült Államok újabb kínai technológiai társaságok feketelistázására készül, amit a kommentárok a Trump-adminisztráció egyik utolsó, látványos megmozdulásának tartanak néhány héttel a következő amerikai elnök hivatalba lépése előtt. A hírügynökség szerint az eddigi tiltólistához adott nyolcvan, legnagyobb részt kínai vállalat között lenne a a Semiconductor Manufacturing International Corp. (SMIC) is, illetve többen a vele kapcsolatban álló cégek közül. Az SMIC jelenleg a legnagyobb kínai csipgyártónak számít, ami elmarad ugyan a globáis piacvezető TSMC mögött, de nagyszabású fejlesztéseket folytat annak érdekében, hogy a tajvaniakkal is versenyképes gyártástechnológiát és kapacitásokat építsen fel.