A hazai gyártószektor KKV-kategóriába sorolt szereplőinek fejlesztési terveiről készítetett kutatást a Siemens. Az idén áprilisban végzett telefonos felmérésben száz gyártással foglalkozó, magyarországi kis- és középvállalkozás döntéshozójának véleményét kérték ki. Ezek eredője azt mutatja, hogy a területen való boldogulás, az előrelépés egyet jelent a technológiai fejlesztésekkel, ám az automatizáció és az ipar 4.0 megoldások elterjedtsége még alacsony.

Innovációs kényszerben

A felmérésben résztvevő szinte összes döntéshozó (94%) valamilyen szinten, minden második pedig kifejezetten fontosnak tartja a technológiai innovációkat versenyképességük fenntartása szempontjából. Ezek szerepét elsősorban a hatékonyság-növelésében látják (61%), de minden második cég szerint a jó minőség elérése, a költségoptimalizálás és a gyorsaság terén is fontosak.

Bár a legtöbben a versenytársaikkal azonos technológiai szintre helyezik saját vállalatukat, az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégeket kivéve viszont többen vannak azok, akik gyengébbnek érzik helyzetüket versenytársaikhoz képest. Ezt a szubjektív értékelést megerősíti, hogy mindössze a válaszadók 14 százaléka nyilatkozta, hogy teljesen vagy elég jól automatizáltak a gyártási folyamataik. A cégek fele úgy ítélte, hogy gyengén áll a kérdésben, ezek egyharmadánál, a 300 millió forintos éves árbevétel alatt teljesítő cégek esetében pedig 40 százalékuknál egyáltalán nincs is automatizálva a gyártás.

A fentiek fényében nem meglepő, hogy az ipar 4.0 megoldások alkalmazása is korlátozott képet mutat: a megkérdezettek 67 százaléka egyáltalán nem használ ilyen technológiát. Aki mégis, az elsősorban a gyártást automatizálja vagy IoT-eszközöket, ipari robotokat használ. Ebben a kérdésben az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek szignifikánsan jobb eredményekről számoltak be. Az ide tartozó vállalatok fele már alkalmaz ipar 4.0 megoldásokat, szintén többségében az automatizáció és a robotizáció terén.

Kész terveik vannak

A megkérdezett KKV-k döntő többsége (86%) tervez valamilyen technológiai jellegű fejlesztést a következő 3-5 évben. További 12 százalékuk pedig vágyna a fejlesztésekre, de erőforráshiány miatt nem tervez ilyen innovációkat alkalmazni a következő években.
A tervek és a vágyak a fejlesztések célját tekintve is a legtöbbször egybevágnak: az élen szerepel a technológiakorszerűsítés kapacitásbővítéssel és a munkaerő tudásszintjének a növelése, a válaszadók 44, illetve 34 százaléka jelölte meg ezeket tervezett opcióként. Az cégek 42 százaléka szeretne energiához kapcsolódó fejlesztéseket is (pl. energiahatékonyság-növelés, megújuló energiatermelés, járműflotta-elektrifikáció) végrehajtani, ugyanakkor csak 32 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a következő 3-5 évre tervezi is ezeket.

A fejlesztésekkel kapcsolatban gyors megtérülést várnak a szereplők: 50 százalékuk legkésőbb 3 éven belül szeretne a pénzénél lenni, és csak 10 százalékuk fogadna el 5 évnél hosszabb megtérülést. Ezzel egybevág, hogy technológiai innovációk alkalmazásával a teljesítmény/hatékonyság fokozását (61%), az árbevétel növekedését (60%), a költségek csökkenését (54%) és a piaci pozíció erősödését (51%) prognosztizálják.

Ugyanakkor a technológiai fejlesztéseket nem csak pénzügyi következményeik miatt tartják fontosnak a megkérdezettek: a munkaerő-megtartást (53%), az új munkahelyek létrehozását (37%) és a munkavállalók motivációjának növelését (37%) is a beruházások előnyei között említették. A válaszadók 40 százaléka említette, hogy számol azzal, hogy a meglévő munkaerő át- vagy továbbképzésére lesz szükség. Ez a szám viszont szignifikánsan alacsonyabb (13%) volt az 500 millió forint feletti árbevételű cégek körében.

A pénz mellett sok helyen a munkaerő is hiányzik

A technológia fejlesztések legnagyobb akadálya a felmérésben résztvevőknél elsősorban a belső erőforráshiány: a cégek több mint felénél a tőkehiány a legfőbb gát, de sokaknál (40%) jelent problémát a munkaerőhiány is. Emellett a külső pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést a válaszadók 48 százaléka sorolta a nehézségek közé, ezen belül is a pályázati lehetőségek hiánya akadályozza a cégek közel harmadát.

Ezzel szemben a tudás vagy a szakértelem hiánya csak minden tizedik cégnél tekinthető visszatartó erőnek, a generációs konfliktusok pedig csak 7 százalékuknál merültek fel. Az olyan külső környezeti tényezők viszont, mint a piaci kilátások, a szabályozási környezet, a makrogazdasági stabilitás vagy a kereslethiány a válaszadók 29 százalékát intik inkább várakozásra.

(Fotó: Siemens)