Az Európai Bizottság részéről Margrethe Vestager, az EB versenypolitikáért is felelős alelnöke és Thierry Breton, a belső piacokért felelős biztos kedden mutatja be azt a tervet, ami az Unió "magas kockázatú kitettségeit" lenne hivatott csökkenteni az amerikai és ázsai technológiával szemben. A 2030 Digital Compass néven hivatkozott tervezetről elsőként a Bloomberg számolt be még a múlt héten, kiemelve a célok között az EU világpiaci részesedésének 20 százalékra emelését a csúcstechnológiás félvezetőipari termékek piacán, illetve az első saját kvantumszámtógép megépítését.

Ahogy a dokumentum sokadszorra is megállapítja, a koronavírus-járvány különösen látványossá tette a Európai Unió függőségét az Európán kívüli technológiáktól, ezen belül is a kulcsfontosságú megoldásokat szállító amerikai és kínai partnerektől. A tervezet hangsúlyozza a félvezetőipari kapacitások jelentőségét, ami ma már megkerülhetetlen az okos járművek, az internetképes eszközök, a nagy teljesítményű számítástechnika vagy a mesterséges intelligencia fejlesztésének szempontjából, ahogy az legutóbb megmutatkozott a komponenshiány és az autógyárak kényszerű leállása kapcsán is világszerte.

A tervet a hét elején a Reuters is szemlézte, ebből pedig kiderült, hogy a javaslatban az EB a 2030-as céldátumot határozza meg az európai félvezetőipar első körben való felfejlesztésére, egész pontosan arra, hogy addigra a csúcstechnológiás és fenntartható gyártási tevékenység kiépítésével a blokk országai már saját maguk adják a globális termelés teljes értékének 20 százalékát. Az Unió ennek alapján komolyan invesztálna a kvantumtechnológiákba is, az első saját kvanzumszámítógépet pedig már 2025-re megépítené.

Mindenhol beindulnak a költséges fejlesztések

Nem meglepő módon az EB is gyökeres változásokat vár a kvantum számítástechnikától, és az évtized végére mindenképpen a vonatkozó képességek élmezőnyben tudná magát, mivel ezeket alapvetőnek tekinti az új gyógyszerek fejleszésében vagy a génszekvenálás felgyorsításában. A Bizottság emellett 10 ezer újabb, klímasemleges európai létesítményt akar felmutatni 2030-ra, jelentősen megerősítve az európai cloud infrastruktúrát az üzleti folyamatok támogatására, ezeken keresztül pedig megduplázva a legalább 1 milliárd dollárra értékelt vállalkozások (unikornisok) számát is.

A terv részeként minden európai háztartásban elérhetővé tennék a legalább gigabites sávszélességű internetkapcsolatot, és teljes 5G lefedettséget biztosítanának a lakott területeken. A felsorolt fejlesztések természetesen elképesztő összegeket emésztenének fel, így nyilván sok múlik majd a javaslatok pontos megvalósításának részletein, amelyeket az implementációt megelőzően még Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Ahogy korábban írtuk, Európa részesedését aktuálisan 10 százalék köré tehetjük a 440 milliárd dolláros nemzetközi félvezetőpiacon, de ez is majdnem teljes egészében a más kontinenseken zajló bérgyártásra támaszkodik. A német gazdasági miniszter február eleján 50 milliárd euróra tette azoknak a tervezett európai félvezetőipari befektetéseknek az értékét, amelyeket az uniós közérdeket képviselő jelentős projektek (Important Projects of Common European Interest, IPCEI) között, a piaci befektetők nagy arányú bevonásával valósítanának meg.

Nemrég az amerikai kormányzat is bejelentette, hogy összesen 37 milliárd dollárnyi forrást próbál előteremteni a hazai csipgyártás törvényi támogatással való felpörgetéséhez. A mesterséges intelligenciával foglalkozó nemzetbiztonsági bizottság (National Security Commission on Artificial Intelligence, NSCAI) éves szinten ugyanilyen nagyságrendű szövetségi forrás felszabadítását tartaná szükségesnek, hogy az Egyesült Államok megőrizhesse vezető pozícióját az MI fejlesztésében és alkalmazásában zajló nagyhatalmi versenyfutásban.