Emmanuel Macron francia elnök a héten vázolta elképzeléseit azoknak a "helyi bajnokoknak" (local champions) a létrehozatalával kapcsolatban, amelyek nélkül nem tartja megvalósíthatónak az európai technológiai szuverenitás megalapozását. Az elnevezés általában azokat a nemzeti vállalatokat takarja, amelyek elég nagyok és erősek hozzá, hogy a nemzetközi gazdaságban is versenyezzenek a többi meghatározó globális szereplővel.
Az Elysée-palotában európai startup és scaleup vállalkozások részvételével zajló rendezvényen Macron konkrét célokat is megfogalmazott: szerinte 2030-ig legalább 10, egyenként 100 milliárd euró (több mint 120 milliárd dollár) értékű technológiai óriáscéget kell felnöveszteni, amelyek a technológiai ágazatot uraló amerikai vállalatokkal szemben is megállják a helyüket.
Mindez egy egész Európára kiterjedő kezdeményezés részét képezné, amelynek keretei között Franciaország is megpróbál javítani az induló vállalkozások finanszírozásán, különösen a növekedésük későbbi szakaszaiban, hogy azok több befektetést és minőségi munkaerőt szerezhessenek. Macron programjának egyébként a megválasztása óta egy sokat hangoztatott eleme, hogy "startup nemzetet" próbál faragni Franciaországból, így például munkaerőpiaci reformokkal tenné vonzóbbá az országot a külföldi befektetők számára is.
Ahogy a Reuters beszámolója is kiemeli, ezeket az erőfeszítéseket továbbra is beárnyékolja az Egyesült Államokkal szemben tapasztalható lemaradás. A franica elnök tavaly arról beszélt, hogy 2025-re 25 unikornist, vagyis legalább 1 milliárd dollárra értékelt startup vállalkozást látna Franciaországban. Jelenleg 15 ilyen francia céget jegyeznek, vagyis nem állnak félelmetesen jól a terv megvalósításában, bár az is igaz, hogy Macron 2017-es hivatalba kerülésekor mindössze 3 francia unikornis működött.
Nagyon sürgős, de nem kapkodunk
Maga az Európai Bizottság márciusban jelentette be EU Startup Nations Standard (SNS) nevű kezdeményezését a startup vállalkozásokat támogató szabályozási környezet kialakítására az erre hajlandó uniós tagállamokban. A XX. századból itt maradt jogi környezet ma már súlyos hátrányt jelent a globális technológiai versenyben: a jelentős növekedési potenciállal rendelkező, de tőkeszegény vállalkozások nem rendelkeznek érdemi lehetőségekkel például arra sem, hogy részvényopciókkal csábítsák magukhoz a legjobb szakembereket.
A problémákra a Not Optional nevű szakpolitikai csoport már két és fél évvel ezelőtt felhívta az európai döntéshozók figyelmét, vagyis nem lehet mondani, hogy az Unió villámgyorsan reagál. Mindenesetre már szó van az induló európai vállalkozások megsegítésére vonatkozó tervről, ami magában foglalja a finanszírozási rendszerek működésének felgyorsítását az egész EU-ra kiterjedő pénzügyi keretek felállításával és a kockázati tőkebefektetések ösztönzésével.
Macron szerint Franciaország az EU Tanácsának soros elnökségi ideje alatt a szabályozás és a fejlődés terén is maximális teljesítményre törekszik. A francia elnök úgy látja, hogy helyi bajnokok nélkül nem létezik szuverenitás; ez utóbbi az ipari és üzleti területen megvalósuló önállóság mellett a szabályozás átalakítását is feltételezi, ami a maga részéről a szabványosítás egyik feltétele.
A 10 darab 100 milliárd eurós tech vállalat felnövesztése persze ambiciózus elképzelésnek tűnik, de Macron a franciaországi tapasztalatok alapján úgy gondolja, hogy teljességgel kivihető dologról van szó. Európának most az a dolga, hogy megerősítse az egységes piacot, ezen belül pedig ténylegesen kiépítse az egységes digitális piacot is, bevégezve a piaci tőke és a gazdaság finanszírozása érdekében végzett munkát. A francia uniós elnökség jövő januártól júniusig tart majd, a most vázolt terveket ennek kereteiben terjesztik majd elő a digitális agenda részeként.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak