Stratégiai technológiai partnerségre lépett a Google és a Magic Leap – derül ki az utóbbi által tegnap közzétett sajtóanyagból. A részletektől nem hemzsegő rövid tájékoztatás szerint a felek "a Magic Leap kiterjesztett valóság (AR) szakértelmét és optikai területen meglévő vezető szerepét ötvözik a Google technológiai platformjaival". Mindezt azért, hogy "magával ragadó élmények szélesebb skáláját" hozhassák el a nagyközönség számára.

Julie Larson-Green, a Magic Leap technológiai igazgatója az együttműködés mentén az XR-ben (extended reality, azaz kibővített valóság) rejlő lehetőségeket "a fizikai világot értékes, kontextuálisan releváns megoldásokkal ötvözve" szeretné kibővíteni.

A nyúlfarknyi bejelentés azzal zárul, hogy a partnerséget a már meglévő kapcsolatok jelentős kibővítésének minősítik a felek. A közös múlt egyik eleme, hogy a Google tulajdonrésszel rendelkezik az XR-rendszereket fejlesztő startupban.

Együtt többre mennek?

Bár a bejelentés kapcsán egy sor kérdés megválaszolatlan maradt, az bizonyosnak tűnik, hogy a felek megpróbálnak jelentősebb pozíciókat elfoglalni a csak lassan, leginkább az utóbbi néhány évben beinduló szegmensben. Ez nem lesz könnyű, mivel a területet a számtalan kisebb próbálkozó mellett többek között a Microsoft, a Meta és az Apple is kinézte magának.

A vesztesek szövetségének is titulálható együttműködés kapcsán mindenképpen érdemes kitérni rá, hogy a Magic Leap próbálkozásához sokan hatalmas reményeket fűztek. A vállalathoz úgy érkezett több milliárd dollár, hogy sokáig semmilyen konkrétummal nem szolgáltak azzal kapcsolatban, pontosan mivel és hogyan próbálják megváltani a világot. A Magic Leap One nevű AR-headset fejlesztői változata végül 2018-ban jelent meg, ám a közel 2300 dolláros eszköz hatalmas bukás lett. A menedzsment ezt látva a vállalati ügyfélkör felé fordulva próbálta újrakalibrálni a terméket.

A világjárvány aztán a megszűnés szélére sodorta a vállalkozást, ám egy drasztikus leépítési hullám, egy váratlan pénzügyi csomag, illetve az alapító eltávolítása a vezérigazgatói székből végül elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy a cég folytatni tudja. Azóta nemcsak újabb befektetői kört sikerült tető alá hozni, hanem egy jelentős üzletet is a Metával.

Ha lehet, a Google-nél még szerencsétlenebbül alakult a téma. A keresőóriás az elsők között próbált használható AR-szemüveget készíteni, de a 2013-ban megjelent széria a termék kiforratlansága és a megfelelően nagy és tehetős érdeklődői kör hiánya miatt nagyon csúnyán elhasalt.

A végfelhasználókat célzó, mégis nagyon drága Glasst ugyan gyorsan elmeszelték, de még 2015-ben bejelentették, hogy kifejezetten üzleti, ipari célú fókusszal készül a család újabb generációja. Mindennek 2017-re lett komolyabb eredménye: ekkor vált elérhetővé a Glass Enterprise Edition a kiemelt közönség számára, a 2.0-s vállalati szemüveg pedig 2019-ben debütált. Mindez azonban nem nyűgözte le a célcsoportot annyira, hogy tömött sorokban lengessék céges bankkártyájukat érte, így a Google tavaly kénytelen volt másodszor is nyugdíjba küldeni a Glasst.