Egy hónapja adott magáról életjelet a Google Glass jobb sorsra érdemes okosszemüvege. Amint akkor írtuk, Bluetooth-támogatást kapott egy firmware-frissítéssel, amivel akár egeret vagy billentyűzetet is lehet "csatlakoztatni" hozzá. Az új változatról azonban akkor még semmit sem lehetett tudni.

Miért lett kudarc?

A valóban innovatív eszköz több tényező miatt sem tudott sikertörténetté válni. Egyrészt a magánszféra biztonsága miatt aggódók hangja erősebbnek bizonyult a józan észnél. Felerősödtek azok a félelmek, hogy bárki bárhol videóval rögzíthetően megfigyelhető lesz, ha az utcán megsokasodnak a Google Glass felhasználói.

Másrészt a készülékbe telepített, a nagyon szűkös hely által értelemszerűen korlátozott akkumulátorkapacitás tett be a keresőóriás okosszemüvegének. Ezen a problémán egyébként az egy hónapja bejelentett Bluetooth-chip aktiválása sem segít, sőt várhatóan tovább rövidíti a készülék egyetlen töltéssel elérhető pár órás üzemidejét.

Ezekből a hibákból azonban tanult a Google, aminek éppen ideje volt, az új piac megszállásának ugyanis már nekiláttak más cégek más megközelítésű termékekkel. Például ott van a Snapchat-féle Spectacles, ami tulajdonképpen egy lebutított okosszemüveg. A tavaly ősszel debütált, kamerával felszerelt, 130 dolláros készülék különleges, 10-30 másodperc közötti felvételeket készít viselője perspektívájából. Igaz, sikertörténet ez sem lett, a szemüveg alig több mint 8 millió dollárt hozott a Snap konyhájára tavaly (miközben a teljes bevétel 150 millió dollár körül alakult).

Még egy nekifutás

A Google Glass második generációja elődjéhez hasonló külsőt kapott, de hardveresen több változtatást is eszközöltek benne az amerikai keresővállalat mérnökei. Ennél is fontosabb változás, hogy – szemben az előddel – ezúttal nem a konzumer piacot, hanem az ipari, üzleti felhasználást célozza a termék, hasonlóan a Microsoft HoloLens-hez.

A hivatalos nevén Glass Enterprise Edition nem kerül általános kiskereskedelmi forgalomba, csupán kiemelt partnereken (Glass Partners, ahogy a Google nevezi őket) keresztül vásárolható meg. A terméket ugyanis nem kulcsrakészen kínálja a keresőóriás, azt a megrendelő igényei szerint testre szabják a partnerek. Ennek tükrében nem meglepő, hogy nincs is rögzített ára: az, hogy mennyibe kerül az okosszemüveg, függ attól, milyen igényei, kérései – szoftveres módosítások, felhasználói támogatás, képzés – vannak a vevőnek.
 

A partnerek között olyan cégeket találunk, amelyek például egészségügyi automatizálási platform dokumentációját készítik, vakok segítését végzik illetve az agysérüléseket és autizmust kutató idegtudományi eszközöket használnak. Alkalmazói között pedig ott van többek között a DHL és a GE, közölte az X Company, a Google anyavállalatának, az Alphabetnek a tech-inkubátorként szolgáló részlege.

A GE például arra használja a Glass Enterprise Editiont, hogy mérnökeik szeme előtt bármikor megjelenhessenek a repülőgép-motorok kézikönyvei és tervvázlatai, amivel könnyebbé válik a szerelés folyamata.

Támogatott valóság

Ahhoz, hogy ezúttal valóban megtalálja a helyét az okosszemüveg, nem csupán a fókuszt kellett átállítani. A Google nagyobb kapacitású akkumulátort szerelt be, miközben könnyebbé is tette az eszközt. Gyorsabb processzort, fejlettebb, immár 8 megapixeles felbontású kamerát kapott a készülék, és természetesen nem maradt le a videorögzítés tényét mutató jelzőfény sem. Az X Company beszámolója alapján jobb, biztonságosabb vezetékmentes csatlakozással bír a Glass Enterprise Edition.

És még egy érdekesség. A Google nem kiterjesztett valóságot nyújtó eszközként hivatkozik rá. Ehelyett az „assisted reality”, támogatott valóság kifejezést használják, igazodva ahhoz az új megközelítéshez, amely az emberi képességek támogatását, nem pedig felülírását vagy kiváltát célozza, és ezzel sokkal piacképesebbnek is tűnik.