Még jobban kitömték az eddig is jól kitömött Magic Leapet, amely a kevert valóság helyett eddig csak látványos videókkal szórakoztatta a közönséget.
Hirdetés
 

A mixed reality (MR), vagyis a kevert vagy hibrid valóság kifejezés a valódi világ és a virtuális tér integrációjára utal, ahol a fizikai valóságból nyert információk megjelennek a virtuális térben is. Egyfajta kiterjesztett valóságról van tehát szó, ahol azonban a valódi és virtuális elemek nem csak együtt léteznek, de utóbbiak valós idejű interakcióra is képesek az előbbiekkel, ötvözve a valóságot teljesen kizáró virtuális valóság (VR) és a valódi térben virtuális elemeket vetítő kiterjesztett valóság (AR) készségeit.

Ma már az MR-en belül is különböző alkategóriákat definiálnak, de az egyszerűség kedvéért az egészet úgy érdemes felfogni, mint a kiterjesztett valóság egy kifinomult implementációját. Még egyszerűbben: a Pokémon nem a semmi közepén lebeg, és még árnyékot is vet egymásra a mozgó objektumokkal, sőt virtuálisan szétplattyan, ha a felkészületlen szomszéd áttol rajta egy valódi fűnyírót. Persze itt nem a játékszörnyeken van a hangsúly: a Digi-Capital becslése alapján egyedül a mobil kiterjesztett valóságból már 2021-re egy 83 milliárd dollár körüli globális piac lehet, amelyen már most is több száz cég mozog, és valamilyen formában több százezer munkavállaló használ napi szinten.

Az MR mint koncepció évtizedek óta létezik, sőt az első, specializált MR-megoldások már a 90-es években megszülettek. A vonatkozó technológiák – hasolóan az AR- és VR-eszközökhöz – azonban csak a közeljövőben kezdhetnek konzumerizálódni. Mostanában válik kivitelezhetővé, hogy tömeggyártásba kerüljenek a virtuális élményt kiszolgáló, halandó emberek által is megfizethető hardvereszközök, ezzel párhuzamosan pedig gyorsan fejlődnek a megfelelő szoftvertechnológiák (térinformatika, képfeldolgozás, fejlesztői eszközkészletek, cloud számítási környezet stb.) is.

Az AR-technológiák a játékok és a katonai alkalmazások után már utat találtak az egészségügy mellett az ipari vagy kiskereskedelmi felhasználásba is. Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a szórakoztatóipari kiterjesztett valóságban utazó cégek és szakemberek könnyen átpozicionálhatják magukat a vállalati alkalmazások területére, és a nagy techcégek is különféle AR technológiákkal kísérleteznek, így a játékipari fejlesztőket elkezdték felszívni a vállalati szoftvertermékeket fejlesztő műhelyek. Nem véletlen, hogy a nagy techcégeknek, mint amilyen az Alphabet, az Apple, az Amazon, a Microsoft vagy a Samsung, ma már mind van erre a szegmensre szakosodott részlege.

A befektetők nagyon tudnak lelkesedni

A virtuális élményeket fejlesztő startupok közül régóta a Magic Leap az egyik legtöbb forrással rendelkező, ugyanakkor legtitokzatosabb cég. Piaci szereplőnek nehéz lenne nevezni, hiszen saját termékkel még csak prototípus formájában sem állt még a szélesebb közönség elé. A kompakt VR-szemüveg, amit már 2015 óta ígérnek, egyelőre nem akar megérkezni, és úgy tűnik, hogy a legutóbbi, 2017 végi határidőből sem lesz semmi. Igaz, a hírekben folyamatosan felbukkannak azok a másodkézből szerzett bennfentes infók, amelyek szerint nagyon látványos megoldásról van szó (amit például úgy demóznak, hogy az eszköz viselőjének el kell döntenie, mi valódi és mi virtuális elem egy adott helyiségben).

Bár a közelmúltban több példa is akadt rá, hogy a túlhájpolt, valódi termék és kidolgozott üzleti modell nélküli startupok félelmetes mennyiségű befektetői pénzt égettek el, a Magic Leap ennél komolyabb dolognak tűnik – már csak a befektetők eddigi névsora és az általuk biztosított források miatt is. Az eddig közzétett kampányvideókból viszont az derül ki, hogy ha a vállalat egyszer előáll valamilyen konkrét termékkel, akkor az csak részben teljesíti be a látványos CGI-varázslással elkészített imázsfilmek várakozásait. (A Magic Leap egyébként tavaly nyáron közös fejlesztő céget hozott létre a Lucasfilmmel.)
 

Az első koncepcióvideó, amit tényleg nehéz volt komolyan venni


A Magic Leap 2014 februárjában 50 millió dolláros tőkével kezdte meg működését, ami még abban az évben tizenkétszeresére nőtt a Google és más kockázati befektetők 542 millió dolláros invesztíciójával. A következő körre 2016 februárjában került sor, amikor a Google mellett az Alibaba, a Qualcomm, a Warner Bros. és újabb befektetési alapok szálltak be a vállalkozásba, összesen 793 millió dollárral. Ez egyúttal 4,5 milliárd dollárra értékelte a Magic Leapet, a Bloomberg pedig idén szeptemberben számolt be róla, hogy a küszöbön álló újabb kör már 6 milliárdos cégértéket állapít majd meg.

A Magic Leap a korábban besöpört 1385 millió dollárhoz most 502 millió dollárt adhatott hozzá, amelynek nagy részét az Alibaba mellett ezúttal a szingapúri, állami tulajdonban lévő Temasek Holdings biztosította. (A Temasek közel 200 milliárd dolláros befektetési portfóliót kezel, elsősorban Ázsiára koncentrálva – egyebek mellett éppen az Alibaba részvényeiből is egy folyamatosan zsugorodó, de még mindig legalább 3 milliárd dollárt érő pakettet kezel.) Ez még akkor is hatalmas pénz, ha az iparágban már ennél nagyobb összegek is megmozdultak.

A Magic Leap fejlesztéseivel kapcsolatban elsősorban a társaság benyújtott szabadalmaiból próbál mindenki a tényleges termékre következtetni, de ezek a szabadalmak sokak szerint túl általánosak, időnként ijesztőek, és csak a legritkább esetben látszik a gyakorlati hasznuk. A vállalat eddig nem adott választ azokra a kérdésekre, amelyek a fejlesztéseivel kapcsolatban felmerültek: hogyan oldják meg a szemüveg méretű eszköz miniaturizálását, a megfelelő látószöget, milyen képelemző algoritmust használnak, milyen alkalmazások integrációján dolgoznak, mi a helyzet a biztonsági szempontokkal és a fogyasztók meggyőzésével, hogy csak néhányat említsünk közülük.
 

Elképzelt hétköznapok a kevert valóságban


A józanabb találgatások szerint az alapítói és közreműködői között is elismert iparági személyiségeket felvonultató Magic Leap, ha nem is holnap, de néhány éven belül kihozza azokat a (nevezzük így) lencséket, amelyek aztán meg is jelenhetnek a nagy gyártók, akár az Apple vagy a Google termékeiben – olyan formán, mint ahogy a Gorilla Glass is elterjedt a mobil eszközök között. Ezzel együtt az állandó toborzást folytató és már közel 2 milliárd dollárnyi befektetést felhajtó startupról ma sem tudunk sokkal többet, mint akár két évvel ezelőtt.

Piaci hírek

Lebuktatta az OpenSignal az amerikai 5G-t, alig gyorsabb a 4G-nél

A felhasználók agyának rózsaszín köddel borításában profik a szolgáltatók. Meglehet, túl bonyolult is a technológia.
 
Míg korábban a kínálat szűkösségén fanyaloghattunk, most inkább a bőség zavara viheti tévútra a vállalatokat.

a melléklet támogatója a Tech Data

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.