Talán meglepő, de még csak huszadik születésnapját ünnepli az open source. Elég sok idő telt el addig, amíg egyáltalán létrejöhetett: az Egyesült Államokban ugyanis 1974-ig az ország törvényei nem tették lehetővé a szoftverek jogvédetté tételét.

A megvalósult utópia

24 évnek kellett tehát eltelnie (több időnek, mint amióta egyáltalán létezik a nyílt forrás), míg megjelent ez a fajta licencelési forma. Az open source mindazonáltal nem azt jelenti, hogy ingyenesen használható (az a freeware), a nyílt forrású szoftverekre ugyanúgy vonatkozhat szerzői jogi védelem, mint a zárt kóddal rendelkezőkre.

Az open source esetében a forráskód maga nyitott, bárki szerkesztheti, módosíthatja azt a licencfeltételek figyelembevétele mellett. Az adott programon végrehajtott változások pedig hozzájárulnak az alkalmazás köré épülő közösség fejlődéséhez.

Jellemzően azoknak a végfelhasználóknak pénzbeli ellentételezés nélkül elérhetők ezek a szoftverek, akik nem keresnek pénzt használatukkal. Szinte már egy utópisztikus álom megvalósulása az open source, olyan feltételeket kínálva, melyek a legtöbb egyéb iparágban nem érhetők el. Ettől függetlenül tökéletesen illeszkedik a kapitalista gazdasági modellbe, mivel a legtöbb, nyílt forrású terméket kínáló vállalat nem magán a szoftveren, hanem a hozzá adott terméktámogatáson keresztül tesz szert bevételre. Így pedig érdekelt a szoftver folyamatos fejlesztésében.

Ennek ismeretében nem meglepő, hogy milyen óriási összegeket képesek kifizetni az érdekeltek egy-egy, számukra fontos open source fejlesztés felvásárlásáért. Legutóbb például negyedmilliárd dollárért került a konténertechnológiában erős CoreOS a Red Hathez.

Mindenhol ott van

Sokan csodabogárnak tartják azokat, akik kiejtik szájukon az open source jelzőt, hiszen a felhasználók többsége az olyan, zárt kóddal bíró programokhoz szokott, mint a Windows vagy a Microsoft Office. Pedig nagyon sokan használják, talán csak nem tudnak róla, hogy a zsebükben levő telefonon futó operációs rendszer is nyílt forrású. A Google fejlesztette Android a világ legnépszerűbb mobil OS-e, 10 okostelefonból 8 ezt a platformot alkalmazza.

De szintén open source alapokon nyugszik a Firefox is, mely a világ első nyílt forrású szoftveréből, a Netscape-ből nőtte ki magát. És ott van a Java, mely az egyik leggyakrabban használt programozási nyelv. Vagy megemlíthető a Microsoft féle .NET keretrendszer, sőt, nemrég az a "szentségtörés" is megvalósult, hogy megjelent a Linux a Microsoft Store-ban. Redmond tavaly októberben még az Open Source Initiative-hoz is csatlakozott.

Általános diadalmenetről mégsem beszélhetünk. Jól mutatja azt a bajor főváros története, hogy a nyílt forrásra való átállás mennyire kockázatos lehet. Európában az évezred elején csodájára jártak a müncheni LiMux projektnek, amely hosszas előkészítés után 2003-ban indult el, és minden nehézsége ellenére összességében sikeres projektnek tűnt. Tavaly év elején – nem teljesen függetlenül a városvezetésben bekövetkezett változásoktól – azonban a városatyák úgy döntöttek, 2020-ig minden lényeges változtatást visszacsinálnak, azaz két éven belül közel 30 ezer számítógépen cserélik le a Linuxot Windowsra.

Közben viszont Barcelona jelentette be az open source-ra való átállást; a katalán főváros 72 millió euróból finanszírozza a projektet. Átláthatóbb, hatékonyabb kormányzatot, megfizethető szolgáltatásokat, nyílt adatkezelést és olyan önkormányzati rendszert várnak a tavaly októberben meghirdetett digitális átalakítási tervtől, amely egyben maximálisan garantálja a magánélet védelmét is. Emellett a teljes technológiai függetlenség elérése is fontos szerepet játszott a döntésben.

Oracle vs. Google

Komoly csaták is zajlottak a nyílt forrás területén. Miután az Oracle a Sun Microsystems felvásárlásával hozzájutott a Javához, azonnal elkezdte felülvizsgálni kódjának harmadik fél általi felhasználását. Mivel pedig az Android részben erre épült, közel évtizedes pereskedés kezdődött a két óriásvállalat között.

Habár a Google megengedhetné magának, hogy engedjen az Oracle "zsarolásának", de a nála nagyságrendekkel kisebb büdzséből gazdálkodó cégeknek ez már húsbavágó, gyakorlatilag létkérdés. Ha az Oracle végül hatósági végzéssel tudná alátámasztani álláspontját, az ellehetetlenítené a Java széles körű használatát, ami visszavetné az erre alapuló innovációt.

Mindazonáltal a Google komoly lépéseket tett az elmúlt években azért, hogy minimálisra szorítsa le a kárt, ha esetleg ellene ítélnek. Az egymást követő Android változatok egyre kevesebb és kevesebb kódot tartalmaznak a Sun örökségéből. A keresővállalat állítása szerint mára gyakorlatilag semmi nem maradt az eredetileg használt sorokból a mobil operációs rendszerben.