Egyelőre csak javaslat fogalmazódott meg arról, hogy München önkormányzata 13 év után kihátrálna a nyílt forráskódon alapuló városi rendszerekből, és átállna Windowsra. Az átállás 2020-ig kellene lebonyolítani. Az indoklás szerint sztenderd megoldásokra van szükség az olyan rendszerekkel való kompatibilitás biztosítása miatt, mint például az SAP. Egyelőre csak a desktopok – fokozatos – leváltása került szóba. Szerveroldalon nem terveznek változást. Az új fejlesztési irányt egy Accenture-tanulmányra alapozzák.
Olcsóbb rendszert reméltek
A hosszas előkészítés után 2003-ban indult élesben a LiMux program, melynek annak idején komoly nemzetközi visszhangja volt annak ellenére, hogy a desktop Linux (lletve a különböző nyílt forráskódú alkalmazások, LibreOffice, Thunderbird stb.) közel sem volt olyan sikeres, mint más, elsősorban szerveroldali open source megoldások. A Microsoft felső vezetése ennek ellenére komoly pozícióvesztésnek látta, hogy a bajor város open source alapokra helyezi a működését, állítólag Steve Ballmer személyesen próbálta meggyőzni az akkori városvezetés arról, hogy jobban járnak, ha maradnak Microsoft-platformon.
Félő volt ugyanis, hogy ha sikeres lesz a projekt, az hosszabb távon iskolát teremt, és a közigazgatásban máshol is alkalmazzák. Félelmük egyébként nem volt alaptalan: az új évezred elején ugyanis a német külügyminisztérium is belefogott egy hasonló projektbe: ott először a szerveroldali rendszereket állították át Linuxra, majd fokozatosan kezdték bevezetni a desktop alkalmazásokat is: jött a LibreOffice, a Thunderbird és a Firefox. A projektet akkor azzal indokolták, hogy olcsóbb és biztonságosabb lesz az IT-rendszerük. 2009-ben még.azzal dicsekedett egy ezzel kapcsolatos jelentés, hogy az átállás gördülékenyen megy, és nagyon komoly megtakarításokat is sikerült elérni vele. 2011-ben viszont már arra hivatkozva számolták fel az egészet villámgyorsan, mert állítólag drága volt az üzemeltetése, és a biztonsági problémák is súlyosbodtak.
De valóban olcsóbb volt?
A LiMux projektet eddigi története során többen szerették volna megfúrni. 2013-ban, a teljes migráció lezajlása után, a HP készített egy átfogó tanulmányt annak bizonyítására, hogy a projekt melletti legfőbb érv, az olcsósága, voltaképpen nem is állja meg a helyét. A tanulmány a nyílt forráskódú projekt összköltségét 2005 és 2013 között több mint 60 millió euróra tette, míg ugyanez a szolgáltatási szint Microsoft termékekkel csak 17 millió lett volna. A városvezetés számításai viszont épp az ellenkezőjét mutatták: a LiMux költsége ugyanerre az időszakra szerintük kevesebb mint 23 millió euró volt, míg ugyanez Microsoft-alapokon 34 millió lett volna. (A HP és a városvezetés érveit egy kattintásnyira foglaltuk össze.) A Microsoft számításai is hasonlóak voltak: ők 60-17 milliós arányt mutattak ki – természetesen a Windows-platform javára.
Arról, hogy a projekt hány gépet érintett, több adat is napvilágot látott. A HP 12 ezer desktoppal számolt, a városvezetés 13 ezerrel, míg a mostani hírek szerint a projekt kb. 15 ezret érintett.
Az újabb – egyelőre csak tervezett – váltásnál is egy tanulmány a hivatkozási alap. Ezt az Accenture készítette a 2014-ben megválasztott szociáldemokrata főpolgármester, Dieter Reiter felkérésére. És természetesen azt hozta ki, hogy München számára a Windows 10 lenne a legjobb választás. A tanulmánynak azonban van egy pici stichje: az Accenture globálisan a Microsoft egyik legfontosabb értékesítési partnere, így érthető, hogy a windowsos rendszerek mellett érvel.
A tanulmány és a nyomán elfogadott javaslat persze óvatosan fogalmaz: nem azt mondja ki, hogy le kell váltani a LiMuxot, hanem hogy az érintetteknek lehetővé kell tenni, hogy válasszanak a Windows és a Linux között. Illetve azt hangsúlyozza, hogy olyan rendszerket kell használni, melyek zökkenőmentesen együttműködnek a város által használt egyéb rendszerekkel, például az SAP-val.
Más lehetőség is felmerült
A Free Software Foundation Europe elnöke, Matthias Kirschner szerint a jelenlegi főpolgármester a kezdetektől szabadszoftver-ellenes volt. Azt egyébként Kirschner sem vonja kétségbe, hogy a LiMux alkalmazásával kapcsolatban voltak problémák. Csakhogy szerinte ez nem a szabad szoftverek alkalmazásával, hanem elsősorban a szervezeti és mendezselési hiányosságokkal függnek össze. Ezekre vezethető vissza például hogy sokan elavult verziókkal kénytelenek dolgozni, ami érthetően okoz elégedetlenséget.
A ZDNetnek egyébként Anne Hübner városi tanácsos azt nyilatkozta, hogy München nem akar teljesen kihátrálni a LiMux mögül. A szerveroldali nyílt forráskódú megoldások leváltása például nincs napirenden, és ő is a választhatóság fontosságát hangsúlyozta.
Dieter Reiter müncheni főpolgármester: állítólag pingvinekkel nem barátkozik
A váltás azonban még nem lefutott ügy. A városvezetés illetékes bizottsága szerint ugyanis Münchennek ki kellene alakítani egy hosszabb távú stratégiát az IT korszerűsítésére, amely figyelembe veszi a legújabb trendeket. Ebben meg kellene vizsgálni például az operációs rendszertől független webes alkalmazások, a virtualizált appok és a távoli asztal szolgáltatások bevezetésének lehetőségeit.
Szórványos kísérletek máshol is vannak
Az e-közigazgatás terjedése több európai országban is felszínre hozta a problémát. Bulgáriában tavaly döntött a parlament arról, hogy a kormányzati rendszereket az open source irányába tereli. A bolgárok három alapelv mentén fokozatosan állítanák át az e-közigazgatást: az új fejlesztéseknek meg kell felelniük a nyílt forráskód követelményeinek, biztosítani kell a módosíthatóságot a forráskód, a dizájn, az adatbázisok stb. tekintetében, és létrehozott terméket egy független ügynökség által felügyelt nyilvános tárba kell helyezni.
A hollandok szintén tavaly döntöttek arról, hogy kötelezővé teszik a közigazgatásban a nyílt szabványok használatát, és támogatják a nyílt forráskódú szoftvereket.
Magyarországon 2013-ban hozták létre az E-Közigazgatás Szabad Szoftver Kompetencia Központot, hogy a közigazgatásban segítse a szabad szoftverek terjedését. A hazai szakértők azonban – köztük még a nyílt forráskódú rendszerek elkötelezett hívei is – arra figyelmeztettek, hogy nehezen kalkulálható ki egy ilyen döntés hatása az e-közigazgatási költségekre. Szentiványi Gábor, az ULX ügyvezető igazgatója például arra hívta fel a figyelmet, hogy az integráció nem kerülhető meg az open source rendszerek esetében sem. Az ún. legacy rendszereknél ráadásul ennek költségei is lehetnek.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak