Akár rossz előjelnek is tekinthetnék a hollandok, hogy egy ideig csak doc-ban lehet letölteni (láad a lenti képet) azt a törvényszöveget, amelyet a napokban fogadott a holland parlamement alsóháza. És azért nagyon érdekes ebben az esetben a formátum, mert a törvény épp azt szabályozza, hogy 2017-től a holland államigazgatást át kell állítani nyílt szabványú megoldásokra. Azóta a szöveg már csak pdf-ben érhető el.

A törvény, melyet Astrid Oosenbrug képviselő nyújtott be, egy hosszú folyamat lezárása: a hollandok ugyanis évek óta dolgoznak ezen. Alapvetően az átjárhatóságot és az államigazgatás költségeinek csökkentését várják a lépéstől.

Egy két éve készített ismertető dokumentum (pdf) már megfogalmazza azt a célkitűzést, hogy 2017-re két fontos pontban kell eredményt elérni: az interoperabilitási digitális stratégiában, és a szállítófüggőség felszámolásában.

Már akkor megfogalmazódott, hogy minden olyan kormányzati IT-beszerzésnél, melynek értéke meghaladja az 50 ezer eurót, kötelezővé kell tenni a nyílt szabványt a tenderekben, ráadásul nem csak a kormányzati szektorban, hanem ott is, ahol a kormányzat csak résztulajdonos. Ez praktikusan azt jelenti például, hogy a kormányzatnak az Open Document Formatot (ODF) kell használnia.
 

Nyílt szabványról doc-ban (kattntson a képre, és nézze meg nagy méretben)

A törvény azonban nem áll meg a nyílt szabványok preferálásánál. A most elfogadott szabályozás szerint a kormány kötelessége, hogy támogassa a nyílt forráskódú megoldások kormányzati rendszerekben történő használatát.

Okulhatnak a német példákból

A holland parlament döntését mindössze pár hónappal előzte meg a bolgárok nagy elhatározása, mely szerint nem csak hogy nyílt szabványokat, de egyenesen nyílt forráskódú rendszereket is kell használnia a teljes kormányzati szférának.

Jó – és jóval régebbi – példát azonban közelebb is találtak a hollandok: München önkormányzata 2003-ban fogott bele a Limux projektbe, amelynek keretében fokozatosan állították át a város közigazgatását nyílt forráskódú rendszerekre Linux-alapokon. Bár sokkal meg akarták fúrni a müncheni városatyák döntését, a projekt ma már sikeresnek tekinthető.

És persze van tanulságos kudarc is – szintén a németektől. A német külügyminisztérium 2011-ben tíz évnyi nyílt forráskódú fejlesztést dobott ki egyik napról a másikra. A magyarázat az volt, hogy megugrottak a karbantartási költségek, állandó problémák voltak az ODF formátumú dokumentumok kezelésével, és a biztonsági kockázatok is emelkedtek. Pedig a minisztériumban is betartották a fokozatosság elvét: először a szerverek egy részét migrálták Linuxra, majd jöttek a nyílt forráskódú desktop alkalmazások is, például az Openoffice, a Thubderbird és a Firefox.