Keveset foglalkozunk az Unió kelet-európai tagállamával, pedig – informatikai szempontból legalábbis – elképesztő tempóban fejlődik. A ZDNet egy 2014 decemberében közölt összeállítása szerint Bulgária a világ harmadik országa volt az egy lakosra jutó szakképzett informatikusok számában.

Gyorsan növekednek

Az IT szektorban tevékenykedő helyi cégek 2010 és 2014 között összességében mintegy 300 százalékkal tudták növelni bevételeiket. 2014-ben a szoftveriparhoz kötődő K+F szektor 15 százalékkal bővült.

Látványosan megugrott a kiszervezések mennyisége, egyre több cég szervezte ki Bulgáriába az IT-szolgáltatásait. 2014-ben az ország az A.T. Kearney tanácsadó cég Global Services Location Indexében – egyetlen európai országként –, a tíz legjobb célpont közé került, ahol érdemes ilyen központot létesíteni. Bár az is kétségtelen, hogy az előkelő 9. helyezést főleg az olcsóságának köszönhette. (Magyarország a 31. volt ugyanezen a listán.) A 2016-os összeállításban visszaesett három helyet, míg Lengyelország feljött a 10. helyre, Magyarország pedig egy helyezést rontva 32. lett.

Még látványosabb a szoftverexport: az ország GDP-jének 1,75 százalékát adó szoftveripar bevételeinek 65 százaléka exportból származik. Az elsődleges célországok az USA és az EU. A korszerűsítés szelleme most már elérte a bolgár államot is.

Korszerű e-kormányzati koncepcióra váltanak

A bolgár parlament már el is fogadta azt a törvényt, amely előírja, hogy a kormányzati szférának át kell állnia nyílt forráskódú rendszerekre. Sőt hogy még izgalmasabb legyen, létrehoznak egy olyan repositoryt, amiből mindenki hozzájut ezekhez a rendszerekhez.

A változást azonban fokozatosan vezetik át a gyakorlatba, azaz a futó zárt rendszerek maradnak, de a szerződések lejártakor lecserélik azokat open source szoftverekre és technológiákra.

A váltás egyik motorja Bozhidar Bozhanov, a bolgár miniszterelnök.helyettes informatikai tanácsadója – aki blogbejegyzésében is foglalkozott a döntéssel. Bozhanov alig egy éve dolgozik tanácsadóként, de a részben tőle származó koncepció régebbi.

Még 2014 decemberében egy konferencián vázolta, hogy miért kellene a nyílt forráskód irányába tolni a kormányzati rendszereket. A bolgár szakember számára is a németek, főleg a müncheni példa volt az irányadó. (A kontinens legnagyobb nyílt forráskódú önkormányzati projektjével, a 2003. óta futó LiMux-szal itt foglalkoztunk bővebben.)

Bozhanov szerint a legnagyobb probléma, hogy az egyedi szoftverek lényegében ún. feketedobozként működnek, sokszor a biztonsági frissítések telepítése is elmarad, és nem lehet tudni, melyikben hol vannak hibák, biztonsági rések. A szakember a folyamatot a következőképpen képzelte el: ha egy cég kormányzati célra fejleszt vagy testre szab egy szoftvert, azt egy olyan nyilvános supply supply chain management repository helyezi el, ahol a folyamatot bárki nyomon követheti.

Erre adta áldását a parlament

A bolgár parlament által elfogadott törvénymódosítás persze nem jelenti azt, hogy holnaptól mindenhol Linuxot és OpenOffice-t kell használni, ahogy azt sem, hogy a Microsoftnak vagy az Oracle-nek nyílttá kell tennie Bulgáriában a kormányzatnak szállított szoftvereinek a forrását – írja Bozhanov.

A meglévő szerződések továbbra is élnek, és változatlan felállásban mennek tovább lejártukig. Ugyanakkor a jövőben ha egy közbeszerzés rtésze a szoftverfejlesztés, akkor alkalmazni kell három fontos kritériumot: a fejlesztendő szoftvernek meg kell felelnie a nyílt forráskód követelményeinek, biztosítani kell a módosíthatóságot a forráskód, a dizájn, az adatbázisok stb. tekintetében is, és végül a terméket egy újonnan felálló ügynökség által felügyelt tárba (egy repository, amit állítólag a GitHubon is tükröznének) kell helyezni, ahol. Az ügynökség feladata lesz az itt elhelyezett szoftverek karbantartásának felügyelete is.

Minden legyen átlátható

Amellett, hogy a módosításoktól a kormányzati rendszerek biztonságának javulását várják – mivel nem maradnának el a biztonsági hibajavítások –, a lejárt fejlesztői szerződések is sokkal jobban nyomon követhetők lennének.

A zárt rendszereket és a már élő szerződéseket a törvénymódosítás annyiban érinti, hogy azokat mind nyilvánosságra kell hozni, mivel közpénz áll mögöttük.