Átláthatóbb, hatékonyabb kormányzatot, megfizethető szolgáltatásokat, nyílt adatkezelést és olyan önkormányzati rendszert vár Barcelona a tavaly októberben meghirdetett digitális átalakítási tervétől, amely egyben maximálisan garantálja a magánélet védelmét is. Nagyon fontos cél a teljes technológiai függetlenség elérése.

Ennek szellemében 2019 tavaszáig a jelenlegi önkormányzati rendszerek 70 százalékát kívánja lecserélni a város önkormányzata nyílt forráskódúra. Így a Windows helyétt elfoglalja az Ubuntu, az Outlookét és az Exchange Serverét az Open-Xchange, a Microsoft Office-t a LibreOffice, az Internet Explorert pedig a Firefox váltja.

Barcelona egyébként több fronton is dolgozik a városi közszolgáltatások korszerűsítésén. Évek óta folyik például az az okosváros-projekt, melynek célja, hogy az évtized végéig megvalósítsák a város infrastruktúrájának teljes körű összekapcsolását. Lesz ún. "okos" közvilágítás, vízellátás, tömegközlekedés, parkolási rendszer, szennyvízkezelés is. Ettől az város energiafelhasználásának drasztikus csökkenését, és új munkahelyeket is remélnek.

72 millió euróból gazdálkodnak

Az önkormányzat komoly pénzforrásokat is rendelt a terv mellé. Összesen 72 millió eurót szavaztak meg a városatyák a transzformációs projektre, amelynek mintegy fele megy nyílt forráskódú fejlesztési projektekre. Ennek keretében több mint hatvan fejlesztővel bővítik az önkormányzati IT-csapatot, és lesz a városnak egy 300 fős, IKT-szolgáltatásokat nyújtó részlege is.

A város nem tartja meg magának a tudást: a terv az, hogy a projektek eredményeit a GitHubon teszik majd közzé.

A cél csak részben az, hogy a városi IT-szolgáltatások olcsóbbá váljanak – bár a licencdíjak megspórolása révén ezen a téren is várnak eredményeket –, hanem hogy növeljék a függetlenségüket a különböző szolgáltatóktól és beszállítóktól. A város technológiai és digitális innovációért felelős biztosa, Francesca Bria szerint az állami-önkormányzati forrásokat olyan rendszerekbe kell fektetni, melyek bárki által újrahasznosíthatók, és amelyek kellően nyitottak ahhoz, hogy szervesen kapcsolódjanak a helyi ökoszisztémába.

Maga a meghirdetett program is arra épít, hogy a megvalósításba bevonja a helyi kis- és középvállalkozásokat. Például a 2019 tavaszáig megvalósítandó feladatok között szerepel egy olyan portál kialakítása, amelyen a helyi vállalkozások elérhetik a nyilvános állami IKT-pályázatokat.

A barcelonai projekt kiötlői arra is számítanak, hogy a város számára fejlesztett megoldások egy része Európa-szerte más városokban is használható. A koncepció illeszkedik a Free Software Foundation Europe (FSFE) nevű szervezet Public Money, Public Code programjához, amelynek az a célja, hogy a közpénzből finanszírozott fejlesztésű szoftverek forráskódja legyen publikusan elérthető. Barcelona az elsők között csatlakozott.

Münchenben épp mindent visszacsinálnak

Eközben München épp az ellenkező irányba indult el, legalábbis a nyílt forráskód tekiktetében. Európában az évezred elején csodájára jártak a müncheni LiMux projektnek, amely hosszas előkészítés után 2003-ban indult el, és minden nehézsége ellenére összességében sikeres projektnek tűnt. Tavaly év elején – nem teljesen függetlenül a városvezetésben bekövetkezett változásoktól – azonban a városatyák úgy döntöttek, 2020-ig minden lényeges változtatást visszacsinálnak, azaz két éven belül közel 30 ezer számítógépen cseréleik le a Linuxot Windowsra.

Az Accenture egy 2014-ben készített tanulmányára alapozott váltás két legfontosabb indoka az üzemeltetési költség csökkentése, valamint az, hogy biztosítani kell a zökkenőmentes együttműködést a város által használt olyan egyéb szoftverekkel, mint például az SAP.