Kedden levelet kapott a Microsoft az Európai Bizottságtól: az EB versenyellenes magatartással vádolja a céget. A vizsgálat két konkurens cég tavaly nyáron beadott panasza miatt indult: a Slack (Salesforce) és a német Alfaview kérte a Teams értékesítési modelljének kivizsgálását. A Financial Times szerint a Windows miatt lefolytatott vizsgálat óta ez a legkomolyabb ilyen jellegű vád a szoftvergyártóval szemben.
Az EB szerint a Microsoft azzal sértette meg az uniós trösztellenes szabályokat, hogy a Teamset az Office 365 és a Microsoft 365 alkalmazásaihoz kötötte.
Mint a Bizottság közleménye írja, az üzleti alkalmazások szállítói egyre gyakrabban kínálják szoftvereiket SaaS (Software-as-a-Service) modellben felhőből. Bár a felhőalapú számítástechnika lehetővé tenné, hogy az ügyfelek különböző szolgáltatók megoldásait használják, például az Office elemeit Zoommal, Webexszel vagy bármilyen más csoportmunka-támogató alkalmazással, a Microsoft ennek a lehetőségét csökkenti azzal, hogy a többféle szoftvertípust egyetlen ajánlatban egyesíti. A Teams esetében is így járt el: az amúgy "kváziszabványként" működő Microsoft 365 (korábban Office 365) csomagba tette bele. Ez a helyzet az EB szerint legalább 2019-től fennáll. Súlyosbító tényező, hogy a Microsoft a SaaS modellben kínált termelékenységi alkalmazások piacának globálisan is kimagaslóan legnagyobb szereplője.
Az ügyfeleknek nem volt valódi választási lehetőségük, hogy a produktivitási alkalmazásokkal együtt akarják-e a Teamset is, ráadásul a szoftverben interoperabilitási korlátozások is vannak.
Az EB közleménye utal rá, hogy nem ez az első alkalom, amikor vizsgálták a vállalat Teamsszel kapcsolatos értékesítési gyakorlatát, ami hozott is részleges eredményeket: az EU-ban tavaly ősz óta, globálisan idén áprilistól választották le a szoftvert a Microsoft 365-ről.
A Bizottság azonban további változtatásokat vár "a verseny helyreállításához".
Nem lógathatják a lábukat a redmondi ügyvédek
Az utóbbi időben nem volt idejük unatkozni a vállalat jogászainak. Kemény menet volt az Activision Blizzard felvásárlása. Alig hogy leütötték a dealt, jött az OpenAI és a Microsoft összefonódásának vizsgálata, amibe idén januárban szintén bekapcsolódott az EU.
Brad Smith, a Microsoft jogi ügyeket is vivő alelnöke, nem utasította vissza csípőből a vádakat. "Azon fogunk dolgozni, hogy megoldásokat találjunk a bizottság fennmaradó aggályaira" – nyilatkozta. Az egyik panaszos, a Salesforce elnöke és jogi igazgatója, Sabastian Niles szerint viszont az EU-s vizsgálat megerősíti, hogy a Microsoft gyakorlata rombolta a piaci versenyt.
Fontos azonban tudni, hogy az EB most csak az aggályait tárta a vállalat elé, és a Microsoftnak lehetősége van módosítani a gyakorlatán vagy meggyőzni a brüsszeli szakértőket, hogy ők látják rosszul a dolgokat. Ha azonban ez nem sikerül, a büntetés súlyos lesz: akár a cég globális éves bevételének 10 százalékát is elérheti.
Nem csak a Microsoftot bokáztatják az EU versenyjogi szakértői: hétfőn az Apple kapott levelet az EB-től, amely szerint az App Store szabályai sértik a digitális piacokról szóló törvényt, mert többek között megakadályozzák, hogy az alkalmazásfejlesztők szabadon alternatív csatornákra irányítsák az ajánlatok és tartalmak tekintetében a fogyasztókat.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak