Kedden levelet kapott a Microsoft az Európai Bizottságtól: az EB versenyellenes magatartással vádolja a céget. A vizsgálat két konkurens cég tavaly nyáron beadott panasza miatt indult: a Slack (Salesforce) és a német Alfaview kérte a Teams értékesítési modelljének kivizsgálását. A Financial Times szerint a Windows miatt lefolytatott vizsgálat óta ez a legkomolyabb ilyen jellegű vád a szoftvergyártóval szemben.
Az EB szerint a Microsoft azzal sértette meg az uniós trösztellenes szabályokat, hogy a Teamset az Office 365 és a Microsoft 365 alkalmazásaihoz kötötte.
Mint a Bizottság közleménye írja, az üzleti alkalmazások szállítói egyre gyakrabban kínálják szoftvereiket SaaS (Software-as-a-Service) modellben felhőből. Bár a felhőalapú számítástechnika lehetővé tenné, hogy az ügyfelek különböző szolgáltatók megoldásait használják, például az Office elemeit Zoommal, Webexszel vagy bármilyen más csoportmunka-támogató alkalmazással, a Microsoft ennek a lehetőségét csökkenti azzal, hogy a többféle szoftvertípust egyetlen ajánlatban egyesíti. A Teams esetében is így járt el: az amúgy "kváziszabványként" működő Microsoft 365 (korábban Office 365) csomagba tette bele. Ez a helyzet az EB szerint legalább 2019-től fennáll. Súlyosbító tényező, hogy a Microsoft a SaaS modellben kínált termelékenységi alkalmazások piacának globálisan is kimagaslóan legnagyobb szereplője.
Az ügyfeleknek nem volt valódi választási lehetőségük, hogy a produktivitási alkalmazásokkal együtt akarják-e a Teamset is, ráadásul a szoftverben interoperabilitási korlátozások is vannak.
Az EB közleménye utal rá, hogy nem ez az első alkalom, amikor vizsgálták a vállalat Teamsszel kapcsolatos értékesítési gyakorlatát, ami hozott is részleges eredményeket: az EU-ban tavaly ősz óta, globálisan idén áprilistól választották le a szoftvert a Microsoft 365-ről.
A Bizottság azonban további változtatásokat vár "a verseny helyreállításához".
Nem lógathatják a lábukat a redmondi ügyvédek
Az utóbbi időben nem volt idejük unatkozni a vállalat jogászainak. Kemény menet volt az Activision Blizzard felvásárlása. Alig hogy leütötték a dealt, jött az OpenAI és a Microsoft összefonódásának vizsgálata, amibe idén januárban szintén bekapcsolódott az EU.
Brad Smith, a Microsoft jogi ügyeket is vivő alelnöke, nem utasította vissza csípőből a vádakat. "Azon fogunk dolgozni, hogy megoldásokat találjunk a bizottság fennmaradó aggályaira" – nyilatkozta. Az egyik panaszos, a Salesforce elnöke és jogi igazgatója, Sabastian Niles szerint viszont az EU-s vizsgálat megerősíti, hogy a Microsoft gyakorlata rombolta a piaci versenyt.
Fontos azonban tudni, hogy az EB most csak az aggályait tárta a vállalat elé, és a Microsoftnak lehetősége van módosítani a gyakorlatán vagy meggyőzni a brüsszeli szakértőket, hogy ők látják rosszul a dolgokat. Ha azonban ez nem sikerül, a büntetés súlyos lesz: akár a cég globális éves bevételének 10 százalékát is elérheti.
Nem csak a Microsoftot bokáztatják az EU versenyjogi szakértői: hétfőn az Apple kapott levelet az EB-től, amely szerint az App Store szabályai sértik a digitális piacokról szóló törvényt, mert többek között megakadályozzák, hogy az alkalmazásfejlesztők szabadon alternatív csatornákra irányítsák az ajánlatok és tartalmak tekintetében a fogyasztókat.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Három fájdalompont, amire az IT szolgáltatásmenedzsment gyors válaszokat adhat.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak